Dezsényi A. Henrik: Az esztergomi Ferences templom története (1987)
A ferences templom megépülésének és a ferencesek bevonulásának előzményei, rövid áttekintése A ferences történeti hagyományok és feljegyzések szerint már Szent Ferenc idejében vándoroltak „fiai”, a ferencesek Magyarországra. Ez 1222 és 1224-re tehető. A források alapján II. Endre király assisi Szent Ferenc követőit, a ferenceseket 1228-ban telepítette le. Esztergomban, a királyi városban volt a rend első temploma és kolostora hazánkban. Az 1232. évi rendi káptalan már önálló tartományt alakított Esztergomi Provincia néven. Első templomukat a tatár felégette. IV. Béla családtagjaival együtt maga is a ferences harmadik rend tagjainak sorába lépett, és 1248-ban, a tatárjárás után a Segítő Szűz tiszteletére újjáépíttette az elpusztult rendházat és kolostort, melyet feleségével, Laszkarisz Máriával és Béla fiával temetkezési helyéül választott. E templom a belvárosi plébánia közelében állott, jelenleg feltárásra vár. Ebben a templomban hirdették Isten igéjét: Temesvári Pelbárt (1435-1505), Laskai Osvát (1450—1531) írók és Tömöri Pál ('(■1526) aki később kalocsai érsek lett és Mohácsnál, mint a magyar hadak fővezére hősi halált halt. Temesvári Pelbártot Európa-szerte ismerték; munkái óriási könyvsikert jelentettek. A középkorban készült el a Vízivárosban a Szent László tiszteletére épült templom és kolostor. i&j^-ben a török uralom alól Sobieski János segítségével felszabadult város első lelkipásztorai a ferencesek voltak. 1685-ben ismét felépítették a Vízivárosban a ferencesek számára a templomot és kolostort, ezúttal fából. A törökök kiűzése után a várfalakon kívül nem volt templom. Széchenyi György érsek segítségével a régi nyomokon építették újjá a vízivárosi, majd a mostani kolostort. A város 1697-ben, a falakon kívül, területet ajánlott fel a ferences templom és kolostor megépítésére. Három év múlva, 1700-ban elhelyezik a templom alapkövét. 5
