Dezsényi A. Henrik: Az esztergomi Ferences templom története (1987)

A Magyar Katolikus Szemle írása a ferencesek Esztergomi-belvárosi bevonulásáról

A ferencesek 1717-ben mintegy tízezer ünneplő hívő részvétele mellett vonultak be belvárosi templomukba és kolostorukba.

A menetben elől a Várbeli lovas és gyalogos katonaság, majd mögöttük a Céhtestületek, zászló alatt, zeneszóval haladtak. A kordaviselő Atyafiak égő gyertyákkal és Szent Ferenc szobrával jelentek meg. Az egész menet alatt az ifjúság karban énekelt.

A Városi Tanácshoz érve kifeszített, fehér zászlót lobogtattak annak jeléül, hogy IV. Béla is ,,SUB VEXILLO” vezette be a ferenceseket Esztergomba.

A fehér zászló egyik oldalán a Boldogságos Szűz képe, alatta a város címere, a másik oldalon Szt. Ferenc stigmatizált képe, a Rend- tartomány címerével, s a „Szent Ferenc Testvéreinek betelepítésével boldogítja a várost” felirattal volt látható.

A Városi Hatóság után az egyházi énekesek és muzsikusok, majd a szerzetes és világi papság vonult a kereszt alatt.

Mindkét oldalon zászlót vittek, az egyik Kapisztrán Jánost ábrázolta, amint V. Miklós Magyarországra küldi a török ellen. A másik Savoyai Jenő herceget tüntette fel, amint az Oltáriszentség vételével erősíti meg magát a diadalokra.

A Szentséget vivő pap után a menetet a 600 koszorús lányból álló sereg zárta be.

Az asszonyok eltérő nyelvük szerint hármas csoportra oszlottak és a Boldogságos Szűz szobrát vitték szent énekek zengése között.

(Dr. Nagy Béni: A ferencesek Magyarországon.

Kát. Szemle 1905. XIX. kötet, 470. oldal.)

10