Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
24 ságú klerikus. Bánffy Lukács, későbbi esztergomi érsek, III. Béla nagy ellenfele nyitja meg a sort 116-1-ben, a század vége felé Jakah, Mihály, Adorján, Bethlen klerikusok párisi szerepléséről tudunk, mindannyian a Sainte-Geneviéve tanulói. Közülük kettő, Bethlen és Adorján szerepel a többször idézett 1183-as oklevélben is. A S. Geneviéve monostor iskolája, a későbbi párisi egyetem kris- tallizációs pontja, egyike volt a magyarok, angolok, dánok által legjobban kedvelt középkori párisi iskoláknak,69 ahol bizonyára Péter mester is tanult, a későbbi esztergomi prépost, akit Szilágyi Lóránd újabban teljes joggal azonosít Anonymussal, a Gesta Ungarorum rejtélyes P. dictus magisterével.70 A porta speciosa épülési idején tehát határozottan körül- vonalazliató szellemi kör irányítja az esztergomi kancelláriát. Műveltsége a kor színvonalán áll, tanultságát a legjobb párisi iskolában nyeri és szellemi látóköréből nem hiányzik Itália sem. xJób érsekről tudjuk, hogy járt Rómában,71 mint ahogy az előbb említett Péter prépost is, aki egy 1198-as pápai oklevél szerint társával, az „angol“ Robert mesterrel együtt tanúi, sőt esetleg részesei voltak egy pápai registrum megcsonkításának.72 E körben leginkább Péter prépost irodalmi beállítottságú. Először abban az 1188-as oklevélben szerepel, mint esztergomi magis- ter, melynek stiláris jelentőségét, újításait már többször kiemeltük. Valószínűleg a szintén párisi egyetemet végzett Adorján kancellársága alatt jut be a királyi kancelláriába, III. Béla halála körül nyeri el az esztergomi prépostságot, amit még 1210-ben is visel. 1218 körül hal meg. A porta speciosa építési ideje alatt, mint az esztergomi káptalan tagja, majd prépostja, feltehetően gyakran tartózkodik Esztergomban, ott írja Gestáját is, valószínűleg közvetlenül III. Béla halála után.73 Irodalmi műveltségét az irodalomtörténet már régen kinyomozta. Jól ismerte a Bibliát és az egyházi írókat,74 de a korabeli nyugati gesta-irodalmat, sőt a francia „regényeket“ is. Gestájában határozott irodalmi öntudat nyilvánul meg, s erőteljes nemzeti érzéssel társul. „írott kútfőket, nemzetségi emlékezéseket és mondái hagyományokat szerkeszt össze.“75 Az Esztergomban működő királyi kancellária körében, elsősorban Péter prépostnál megtaláljuk mindazokat az elemeket, melyeket a porta speciosa ikonográfiái programmjának, feliratai69 Fest S.: Anonymus angol forrásai. (EPliK. 1985.) 70 Szilágyi L.: Az Anonymus kérdés revíziója. (Századok, 1937.) E tanul many szigorú módszerével, összehasonlító anyagának gazdagságával rendkívül sokat segített munkám megírásához. Szerzőjének számos szóbeli tanácsát e helyen köszönöm meg. 71 Fraknói V.: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel. Budapest, 1901. I. k. 38. 1. 72 Migne: I. m. 214. k. 494. c. 73 Szilágyi L.: Id. m. 187—202. 1. 74 Mészáros E.: Qua ratione Anonymus Hungarus in conscribendis Gestis suis Sacra Seriptura usus sít. Pécs, 1936. 75 Horváth J.: Az irodalmi műveltség kezdete. Budapest, 1935.
