Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Félhold a Kereszt Helyén
500m i—i roham 90 a törököknek. Ágyúmestereiket és nagyszámú janicsárt megöltek; az ágyúk kerekeit összetörték, s így azokat használhatatlanokká tették, úgyhogy arról a részről addig a néhány napig, míg másokat oda nem vontattak, hallgattak az ágyúk.” Szinán csausz a várbeliek sikereiről hallgat, csak a török tüzérség eredményeit emlegeti, s azt, hogy kiszökött egy „gyaur” tüzér a várból, aki a szultánt tájékoztatta az őrség létszámáról, s arról, hogy 60 ágyú van a várban. Utóbbi adat lehet valóságos, bár valószínű, hogy a 60-ból nagyobb űrméretű csak egy-két tucatnyi volt, a többi inkább szakállas puska. Az, hogy Szinán nem tesz külön említést a Szt. Tamás-hegyről, arra utal, hogy az onnan folytatott tüzelés nem lehetett túlságosan eredményes. Szinán megjelölése szerint viszont az anatóliaiak felé eső tornyot (északi torony), ahol állítólag a várban a zene szólni szokott, egy perc alatt lerombolták a tüzérek, akiknek Mohamed pasa ezért állítólag külön díjat (1000 akcsét) juttatott. Sajnos Istvánffy és Szinán egyes helymegjelölései pontatlanok, nehéz őket egyeztetni. Szinán általában napról napra írja le az eseményeket, Istvánffy viszont nem említ napi dátumokat. Az ostrom időrendjének meghatározása így nehéz. Félreérthető Istvánffynak az a megjegyzése, hogy a Szt. Tamás-hegyi török ütegállások kiépítésekor Lascano és Salamanca (a vár másik kapitánya Lascano mellett) - nem bízva a külváros és a város erődítményeiben - visszahúzódtak a várba. A várost nem adták fel a későbbiekben sem, sőt elszántan védték, így ebben a formában ez a kijelentés nem felel meg a valóságnak. Elképzelhető, hogy a parancsnokok mentek fel a városból a várba, míg addig a városban tartózkodtak. A török ostrom további részét a következőkben írja le Istvánffy: „Ahmed, Szolimán parancsára, a városnak azon a részén, ahol a külvárosi kertek vannak, ostromot határozott. Uleman pedig odavonszolt ágyúkkal hozzáfogott annak a Buda felé néző ESZTERGOM 1543. ÉVI OSTROMÁNAK VÁZLATA