Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Király Közt
miliő vezette török hajóhadat megerősítve néhány magyar naszáddal, azt Ferdinánd hada elé küldte. Lábatlan és Újlak falun valamivel alább kerültek látótávolságba a hajók. Ferdinánd hajóhada megtorpant. Többen nem akartak ütközetbe bocsátkozni, a Komáromba való visszatérést latolgatták, hogy erősítést hozzanak. Az ütközet azonban már nem lehetett elkerülni. A két hajóhad gyors evezéssel összecsapott, „...jóllehet a mieinkből (Ferdinánd hada) sokan elhulltak - írja Istvánffy -, Gritti embereinek nyilai és golyói által; de mivel az éppen kelő nap sugarai ő reájok lövellvén, fényt terjesztettek, míg az ellenség a hajnalban felszálló köd miatt magát tájékozni nem tudta, a csata sokáig húzódott. Végre Gritti emberei győzvén, a mieinket megszalasztották...” A német naszádos parancsnok, Corpora, 13 naszáddal a folyással szemben nagy nehezen elmenekült. A többi naszád vagy elsüllyedt, vagy parthoz menekült és zsákmányul esett. Prantner két levélben is említette a naszádos csatát. Szeptember 14-én V. Károly - nak azt írta, hogy a 49 hajóból álló naszádos egység Komárom előtt vereséget szenvedett a törököktől, s csak 14 hajó maradt. Egyben kérte a hajóhad megerősítését. A következő napon már a török sajkák számát is megírta (68), de ezúttal 16 megmaradt hajót említ. A vereség okának 400 újonc gyávaságát tekinti. A számokból úgy tűnik, Grittiék győzelmének oka elsősorban számbeli fölényük volt. Ha ezzel a Duna urává is vált Gritti, hiába remélte, hogy a spanyolok megtörnek,- tévedett. A várőrség hősiesen kitartott, az aknaharc továbbra sem vezetett eredményre, két nagy ágyúja pedig szétrepedt. A török sereg időközben Kőszegnél időzött. Szeptember 21 -én V. Károly császár azt írta feleségének, hogy Kőszegnél Jurisics feltartóztatta a törököt, a spanyol- osztrák hadakat Bécsben összpontosítják, Esztergom felmentésére csapatokat küldenek. Nem kellett azonban az esztergomiaknak bevárniok a fölmentő csapatokat. Mikor Gritti értesült róla, hogy szeptember 27-én Szulejmán megkezdte a visszavonulást Kőszeg alól, ő is tábort bontott és elvonult. Az ostromnak erről az utolsó szakaszáról, és az elvonulásról, a János-párti Szerémi György írt a legrészletesebben: A visszavonuló török csapatok egy része Kőszeg alól eljutott a Dunáig, „...jöttek néhányan, de csak kevesen, gyalog Budára, hol ketten, hol négyen, hol nyolcán, lesoványodott testtel. Ezek a pogányok elmondták, hogy három hónapon át nem ettek kenyeret, hanem csak gyümölcsöt őszkor. Budán azután a törökök jól tartották őket húsételekkel. így az ételek által testben 73
