Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Két Király Közt

bányatizedet - pedig hagyja meg. Ha a török az érsekséget elfoglalná (micsoda előrelátás!), 8000 forint örökös fizetést adjon az érseknek. A királyi sereg okozta károkért fizessen a király 40 000 forintot, vagy közösen megállapított összeget. Kötelezze Bebeket, Serédyt és másokat a jogtalanul beszedett - az érsekséget illető - dézsmák visszafizetésére. Az érsek ezenkívül függetlenséget kért egyházi téren, igényt formált birtokai önálló kezelésére; kérte tekintélyének megóvását, jövedelmei behajtásának biztosítását. Mindezekhez tegyük hozzá azt, hogy bizonyára szerepe volt Várdai Pál érsek politikájának alakulásában annak, hogy az érseki birtokok Ferdinánd megszállta része 14 800 forintjövedelmet hozott, míg a János király kezén levő hányad mindössze 3800 forintot.

1530. október 26-án foglalták írásba a feltételeket, amelyek szerint Várdai érsek átadja az esztergomi várat Roggendorfnak. Ferdinánd vezére biztosította az érseket és a káptalant, hogy minden jószágukban megmaradnak, kárukat megtérítik. Ugyanaznap jelentette Pozsonyból Szalaházy Tamás Ferdinándnak a meghódolás feltételeit, s azt, hogy Roggendorf kapitányai immár a vár urai; Roggendorf 4-5 zászlóaljnyi spanyol zsoldost hagyott a várban.

Várdai érsek az 1530. év vége felé - Ferdinándhoz küldött követeinek adott utasítás szerint - mentegetődzött Ferdinánd előtt, hogy személyesen ugyan nem tud előtte megjelenni, de kész magát igazolni. Panaszkodott, hogy az érsekség egész területét már két éve Ferdinánd kapitányai tartják megszállva, s pusztítják. Simon és Juda napja óta (október 28.) az érseket illető dézsmák adminisztrációja Roggendórf kezébe került, ami 6000 forintot jelent, s ezzel azóta is tartozik. 6500 forintot viszont János alattvalói foglaltak le. A vár helyreállítására és őrségére két év alatt 7000 forintot költött. Panaszkodik Mehmed bég pusztításai miatt is, ami az érseki javakban több mint 3000 forint kárt okozott.72

1531. január 21-én Visegrádon Roggendorf és Hieronim Laski (János király megbízottja) három hónapra fegyverszünetet kötött, amit utóbb 1532. május 9-ig meghosszabbítottak. Ez a megállapodás jelzi, hogy Roggendorf ereje kimerült, János király sem volt olyan helyzetben, hogy ezt kihasználva visszavághasson. Roggendorf Esztergomban azért is biztonságban érezhette magát, mert Buda irányából Visegrád

72 Egyháztörténelmi emlékek 2. köt. 66-69., 98-101., 190-111. old. ACSÁDY 86. old. Vö. BÁNLAKY 13. r. 77-78. old. Oláh Miklós levelezése. Közli IPOLYI ARNOLD. Monumenta Hungáriáé Historica. I. Osztály: írók. 25. köt. MTA Könyvkiadó Hivatala Bp. 1875. 103. old.