Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Két Király Közt

(Jetén megerősítés végett Szentségednek felterjesztettem, ki mint mondják, most minden módon erőlködik, hogy e tekintetben célját érje...”65

Bécs sikertelen ostroma után az alóla elvonuló török hadat tisztes távolból követték a német csapatok, gróf Niclas Salm vezetése alatt, akit megbíztak Buda visszafoglalásával is. November második felében kapott további 3000 gyalogost és 1000 lovast - közte 700 magyart. A Dunán 50 naszádot számláló hajóhad segítette. Győr, Szentmárton (Pannonhalma), Komárom megszállása nem okozott gondot, üresen álltak. Nem így Esztergom, ahol a város elfoglalása után a vár ellenállt. Muthnoki Mihály érseki kapitány ugyanis nem volt hajlandó megnyitni Ferdinánd serege előtt a kaput. A várost úgy foglalták el, hogy míg a városi küldöttek és Salm alkudoztak, addig a zsoldosok hágcsók segítségével megmászták a falakat, s ezzel a meglepetésszerű támadással a város birtokába jutottak. A gyors sikert azonban nem tudták kiaknázni. A vár ágyúi nagy kárt tettek az ostromlókban; János király pedig könnyűlovasokat és naszádosokat küldött Esztergom felmentésére. A naszádosok ugyan alulmaradtak a Ferdinánd hajóhadával vívott ütközetben, de még ez sem csökkentette a vár őrségének ellenállását. Salm, mivel erejét nem látta elégségesnek, és fizetetlen zsoldosai is lázadoztak, félbeszakította az ostromot és elvonult. Esztergom helytállása ezúttal megmentette a készületlen Budát, ahonnan János király megnyugodva írhatta

1530. január 25-én egyik párthívének: A szultán Bécs alóli elvonulása után osztrák, spanyol, morva egyesült hadak Óvárt (Magyaróvár) megszállták, amely - mielőtt segítségére mehetett volna - a német gyalogság árulása miatt elesett. Tatát, Esztergomot és Budát is ostrom alá akarták venni, de e várakat jól fegyelmezett gyalogságával megsegítette, árulásra nem számíthattak Ferdinánd hadai, így tervükkel felhagytak.66

Várdai Pál világosan láthatta, hogy a visszavert ostrom még nem döntött el semmit. Esztergom a két ellenkirály hatalmi területének érintkezési vonalán feküdt. Keletről János király, nyugatról a Duna mentén Ferdinánd hadai könnyen és gyorsan elérhették. A várható újabb összecsapások csak pusztulást hozhattak, bárki uralja is a két király közül a várat és a várost. Várdai Pál igyekezett lavírozni, semlegességet hirdetve. Bizonyára érezte, hogy bárhová pártolna is, támogatója nem lenne képes megvédeni őt és székhelyét a másik pusztításától.

65 TÖRÖK JÁNOS: Magyarország prímásai. Történeti és közjogi vázlat. Esztergom. 1859. 166. old.

66 ACSÁDY 78. old. BOROVSZKY 333. old. BÁNLAKY 13. r. 74-75. old. A Magyar Történelmi Társulat 1872-ik évi szepes-vidéki kirándulása. 6. 1872. 507. old.