Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
A „Főváros”
A Prr r f f A ,jovaros Közép-Európa legfontosabb víziútja a Duna, Dévény sziklái alatt lép a Kárpát-medencébe. Néhány mérfölddel odébb több ágra szakadva érkezika Kisalföldre, a Rába, a Vág, a Nyitra, a Zsitva és a Garam vizével gyarapodva, a Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny meredek hegyeinek ostromára indul. A Duna-kanyar fordított L betűjét háromszöggé egészíti ki a betű két szárát összekötő hegyvonulat, a Pilis. A dunai háromszög olyan, mint egy természetes erődítmény. Az itt lakót északról és keletről a folyó védi, nyugat és dél felől a hegyek. A szűk völgyeket és a Duna menti utat könnyű elzárni. A Duna-könyöknek ezt az egyedülálló adottságát - a bárhonnan érkező támadás elleni különlegesen jó védelmi lehetőséget - Géza fejedelem is felhasználta. A dunai háromszög északnyugati sarkához közel épült Esztergom, ahol a Duna fölé magasodó dombról hét-nyolc évszázaddal Géza uralkodása előtt, már római légionáriusok kémlelték a túlsó partot, ahonnan harcias markomannok fenyegették a Birodalmat. A krónikák és a legendák hitelt érdemlő tanúsága szerint Esztergomban született az a Vajk, akit Géza fejedelem István névre kereszteltetett; születési éve minden valószínűség szerint 969.1 1 MÁLYUSZ ELEMÉR: I. István születési éve. Le- véltári Közlemények, 1968. 203. old.
