Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Király Közt
Habsburg Ferdinánk hadainak megindulása - úgy tűnhetett - nem jelenti Esztergom veszedelmét, hiszen Győr, Komárom, Tata állja útját a német seregnek, amely nem olyan nagyszámú, hogy a tél előtt - kellő ellenállás esetén - Esztergomot veszélyeztesse. Mivel élelem- és hadiszer-utánpótlás szempontjából a vízi országút a legolcsóbb, a Duna menti útvonalat választotta Ferdi- nánd, és ezt követően másfél évszázadon át szinte minden sereg, amely a Lajtán túlról lépett magyar földre. Ferdinándnak azonban ellenállás nélkül meghódolt Győr és Szentmárton (Pannonhalma). Augusztus 8-án Komárom előtt álltak hadai, amely a következő napi lövetés után megadta magát. Augusztus 10- én rövid ellenállás után kaput nyitott Tata. Az őrség azt a két tisztet, aki ki akart tartani János király mellett, megölte. Esztergom városa sem állt ellen. A vár kétnapi ostrom után hódolt meg. Ezalatt János király, mivel eredménytelenül hirdetett újra és újra nemesi felkelést, s Kevinél (Ráckevénál) ott sorakoztak a Ferdinánd-párti rác naszádosok - félő volt, hogy elvágják a dunai visszavonulásának útját -, Budán nem érezte magát biztonságban: augusztus 12-én Pestre költözött át. Ferdinánd nem véletlenül választotta a Duna menti hosszabb utat. így vízen szállíthatta tovább hadi- és élelemkészleteit, másrészt Esztergom bevétele s az érsek megnyerése elengedhetetlen volt; hiszen a királyi cím törvényessé csak azáltal válhatott, ha a jelöltet az esztergomi érsek Fehérvárt megkoronázza. ■1527 1SZV 1530 15^0 15*i1 FERDINÁND ÉS VEZÉREINEK HADJÁRATAI ESZTERGOM IRÁNYÁBA, 1527-1541 55
