Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
talantól kellett helyet kérni, a piactér is a káptalané volt. így nem csoda, hogy Esztergom nemcsak gazdaságilag, hanem területileg is megrekedt. Buda közelsége, kereskedelmi monopóliuma is nyomasztóan hatott. A Duna-kanyar városai közül Esztergom és Vác területe szinte teljesen egyforma volt, de egyik sem tudta a korai kereteket meghaladni. Visegrád, amely egy idó'ben királyi központ volt, még erre a szintre sem jutott el. A városfejlődést a területhiány ott is hátráltatta. Az alapvető ok azonban, hogy Buda, Esztergom és Vác mellett egy negyedik város már nem lehetett versenyképes ezen a területen. Az esztergomi királyi város fejlődését valamelyest befolyásolta az a tény is, hogy II. Ulászló krónikus pénzzavarában 1502. szeptember 14-én 4000 forintért elzálogosította Bakócz Tamás érseknek. A budai káptalan ugyanazon év december 23- án már azt jelentette a nádornak, hogy beiktatták Bakóczot és rokonait a város birtokába. Több mint másfél évtized után sikerült visszaszerezni régi rangját a városnak: az 1518. április 24-i, Szt. György napi országgyűlésen a köznemesi párt kibuktatta Bakóczot az országtanácsból, s elrendeltette az elzálogosított koronajavak - köztük Esztergom - visszaváltását, amire valóban sor is került.52 Az esztergomi ipar jellegét, az iparosok arányszámát a XV-XVI. század foruló- ján - adatok hiányában - nem ismerjük. Az első esztergomi céh, amelyről tudunk, a csizmadiáké. A város 1473-ban adott számukra privilégiumot, amelyet megerősített 1496-ban II. Ulászló király is. A következő céhszabály - az ötvösöké - már 1529- ben kelt.53 Valószínű, hogy ezeken kívül több céh is működött, csak irataik megsemmisültek a háborús időkben. Jelentős volt a mészárosok száma. A káptalannal folytatott perek során egyszerre 15 mészárosról is olvashatunk. A marhakereskedelem bizonyára nemcsak Pestre és a délebbre fekvő dunai átkelőhelyekre korlátozódott, hanem jutott Esztergomba is. Az esztergomi kereskedelem jellegét, helyzetét, irányait, fejlődését meghatározta a közeli Buda kereskedelempolitikája. Ritka, drága, különleges külföldi áruk a budai vásárokra, piacokra jutottak. „Ha az esztergomi érsek olasz selymet vagy bársonyt akart venni - írta Fügedi Erik történész -, akkor Budára kellett küldetnie, az egyszerűbb nürnbergi posztót megvehette helyben is, Esztergomban.”54 52 PÓR: Háborúság 152. s köv. oldalak. 157. old. BOROVSZKY 328. old. 53 Az esztergomi csizmadiacéh szabályzata 1473-ból. Történelmi Tár 1896. 175-179. old. 54 FÜGEDI: Uram, királyom 14. old.
