Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
megújítása, a vár alatti Víziváros fallal körülvétele. A krónikás mindezekről így írt: „És jóllehet a vár számos tornya miatt bevehető már nem volt, azt egy a Dunáig terjedő fallal még jobban megerősítette.” A Víziváros ekkori neve, nyilván lakóiról, Németváros volt. A székesegyház építését már Boleszló érsek elkezdte, de a munka befejezése Csanádra maradt: az alapokig lerombolt szentélyt faragott kövekből újra építette, a templomot festett üvegablakokkal, kívül pedig tornyocskákkal díszítette. Az addig román stílusú templom gótikus stílusban újult meg.45 Minden bizonnyal az 1330-40-es években épültek ki a török időkig megmaradó esztergomi várfalak. A falat ekkor több magas, kis kerek vagy négyszögletes torony tagolta. Ezek a XVI-XV1I. században szinte mind eltűntek, helyettük az ágyúharcnak megfelelő, alacsony, nagy alapterületű, kerek bástyák, rondellák épültek. Telegdi Csanád érseksége idején a káptalan és a királyi város polgárainak ellentéte csitult, bár nem szűnt meg, hiszen a káptalan kiváltságai megmaradtak, ha nem is tudtak valamennyinek érvényt szerezni. Károly király továbbra is az esztergomi polgárokat pártolta, fölmentette őket az egész ország területén a vámfizetés alól. A kereskedelmi központ azonban ekkor már végérvényesen Buda, Esztergom mögötte csak „másodhegedűs” lehetett.46 A nagyjelentőségű visegrádi kongresszuson (1335) Károly magyar, III. Kázmér lengyel és János cseh király megállapodott,Ohogj) Bécs ám megállító jogát elkerülendő, Morvaországon és a Szepességen keresztül vezető új kereskedelmi utakban. Ez Esztergom kereskedelmének fejlődése szempontjából is meghatározó volt. Buda súlya tovább emelkedett. A kereskedelem szabadságának minél teljesebb érvényesítése szükségessé tette az esztergomi káptalan és érsekség korlátozó szerepű, magas vámtételeinek bizonyos csökkentését. 45 Buda és a környező városok kapcsolataira (piackörzet stb.) lásd KUBINYI ANDRÁS: Budapest története II. Akadémiai Kiadó Bp. 1973. 23. s. köv. oldalak. 46 BOROVSZKY 235-236. old.
