Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Két Háború Között
Esztergom német őrsége Kuckländer várkapitány irányítása alatt 459 fő, 20 használható ágyúval. Lőszerben és puskában is hiányt szenvedtek, mérnökük nem volt, ágyúmester kevés, sőt 1706 márciusában a Duna párkányi oldalán portyázó várbelieket sikerült levágni a kurucoknak. Az említett erőkön kívül a várparancsnok német polgárokat is beosztott a védelembe, sőt voltak magyar és rác csapatai is - amint ez a kapituláció szövegéből kiviláglik -, ezek számát ugyan nem tudjuk, de nem lehettek sokan. Eleséggel az erősség bőven el volt látva. Az élelmezés a kapitulációs tanácskozások anyaga szerint sem okozott gondot. Figyelembe véve a vár és a város védővonalának hosszát, az őrség számának csekély voltát, elégtelen felszerelését; Rákóczinak az 1683-as ostromhoz hasonlóan legfeljebb egy hét alatt el kellett volna foglalnia Esztergomot. Az sem lehet vitás, hogy a Szt. Tamás-hegyről, valamint a Duna-partról észak és dél felől kellett volna lőni a várat és a Vízivárost. Két-három napi erőteljese lövetés és ostromárokásás után egyidőben 4-5 ponton indított rohammal a Vízivárosi feltétlenül - szerencsés esetben a várat is -, el kellett volna foglalni még a gyengén felszerelt kuruc csapatoknak is. A kurucok azonban nem ezt tették. Ebben elsősorban Lemaire hadmérnök a hibás. Esztergom hosszas ostroma elsősorban nem a védők kitartásának eredménye, hanem az eredménytelen ostrommódszereké. Ha Rákóczi nem tartja erősen kézben csapatait, a Starhemberg közeledésének hírére erősödő pánikhangulat az ostrom félbeszakításához vezethetett volna. A kuruc csapatok július 28-29-én zárták körül a várat. Először Forgách Simon kelt át a Dunán a gyalogság és lovasság egy részével (kb. 3000 ember), majd Gyürky Pál francia-német-lengyel lovassággal (1500 fő), később a többi csapat, melyekhez az ostrom folyamán több ízben is érkezett erősítés, végül Rákóczi csapatainak lét- 209 A akna RÁKÓCZI OSTROMOLJA ESZTERGOMOT, 1706
