Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242)
A várbeliek sikeres ellenállásának tényét nem szabad lekicsinyelnünk. A tatárok a szemük láttára foglalták el a várost és hajtották végre megtorló akcióikat is. A vár- ó'rség elszántsága azonban nem ingott meg, sőt érthetően még fokozódott is. A leírásból az is kiderül, hogy a városi polgárok sem adták olcsón életüket, a tatárok az ostromnál érzékeny veszteségeket szenvedhettek. Azt, hogy Simon és testvére (Bertrand) a vár védelmét eredményesen irányította, IV. Béla király is méltóképpen elismerte, két birtokadomány levele tanúsága szerint. Ezekből az oklevelekből kiderül, hogy Simon követségek dolgában is eredménnyel járt, sőt a tatárok ellen még az ostrom előtt nyílt ütközetben is vitézül harcolt. A vár védelmekor a korábban szerzett tapasztalatait hasznosítani tudta.28 Végül ide kívánkozik a város pusztulásának érzékeltetésére egy régészeti adat: 1952-ben a Kossuth L. u. 27-ben végzett földmunkák alkalmával egy Árpád-kori ház került elő, üszkös gerendái között egy csontváz, mérleg és bronzszobrok. Valószínű, hogy egy ötvösmester maradványait találták meg, aki égő házában összekapkodva legféltettebb kincseit - mérlegét, az elkészített szobrokat, egy párducos aquamanilét (víztartó edényt) -, próbált menekülni, de ahogy kifelé igyekezett, rá- omlott a tető.29 [városi köhyvtAr^ Es»*«r3®rn L 28 SZENTPÉTERY: Krit. jegyz. I. 731-732. sz. 29 FETTICH NÁNDOR: Ötvösmester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korából. Komárom megyei Múzeumok Közleményei. Tata. 1968. 157. old.
