Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Török Évszázad

30 000 gyalogos kellene; Esztergom helyett máshol építsenek egy modern várat. Természetesen Basta javaslata aligha tekinthető megalapozottnak, de a vár katonai értékére vonatkozó megállapitásaival egyetérthetünk. A zsitvatoroki béke 20 évre nyugalmat hozott, majd többször megújították, így a törökök nem tartották fontosnak a vár nagyobb megerősítését, az erődítményrendszert felszámolták, maradt a hagyományos: a vár a Vízivárossal, a Szt. Tamás-hegyi erősség és a túlparti Párkány.

A zsitvatoroki béke Esztergommal kapcsolatban visszaállította a korábbi helyzetet. A béke 15. pontja szerint ugyanis Esztergomhoz a régebben (1595 előtt) is hódolt terület tartozzon ismét. Természetesen ez korántsem jelentette azt, hogy mindez ilyen békésen elrendeződött. Évtizedeken keresztül folytak a viták egyes falvak hovatartozása és a hódoltság kiterjesztése körül. 1615-ben például 158 Esztergomhoz hódolt falu ügyét szándékoztak megvitatni. A császári álláspont szerint csak az Esztergomhoz közeli 60 falu hódoljon, a többi nem. Az 1627-es szőnyi béke (5. §) azonban arra mutatott, hogy nem találtak megoldást, a török nem engedett. 1624-ben Esz- terházy Miklós nádor számára még kimutatás is készült az Esztergomnak hódolt 60 falu török birtokosairól, akik jórészt esztergomi vagy budai szpáhik, bégek, agák, pasák.

Hiába levelezett 1607-1609-ben lllésházy István nádor hosszasan Ali budai pasával a hódoltság ügyében, nem maradt más, mint az erőszak ellen a katonai védelem: a környező várak erősítése Esztergom körül.

Esztergom legfontosabb „ellenerődje” Érsekújvár. Itt 1607-ben 300 huszár,

400 hajdú, 300 német gyalogos és 16 tüzér szolgált. A magyar katonákat az esztergomi érsek jövedelméből fizették. A németek zsoldja havi 2060 forintot tett ki (ami évi 24 120 forint!). Az országgyűléseken sorra hozták a határozatokat az ingyenmunkák elosztásáról. Érsekújvárhoz rendelték általában egész Nyitra megyét és az esztergomi érsekség összes birtokainak jobbágyait, míg a másik, Esztergomot ellensúlyozó kisebb palánkhoz, Szőgyénhez, Esztergom megye jobbágyságát. 1610-ben Érsekújvár őrsége a három évvel korábbival azonos, csak más megoszlásban: 500 lovas és 500 gyalogos. A vár fönntartását és a főkapitány fizetését a király vállalta, a többit az esztergomi érsek fizette, ami havonta 3058 forintot jelentett (évi 36 696 forint). Pázmány Péter viszont - akit 1616. szeptember 28-án neveztek ki prímás-érsekké - csak azt vállalta, hogy a morva segéllyel együtt az őrség 700 magyar katonáját fizeti, de csak úgy, hogy ha neki kell védelemre vagy udvara fényének emelésére katona, a kapitányok adjanak neki, továbbá ő nevezze ki a kapitányokat. (Megjegyezzük, hogy 173