Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

93 lovasával, pedig igencsak igyekeztek a törökök elkerülni az újváriak ellenőrizte területet, hiszen a hosszú úttól fáradtak voltak, s a préda szállítása és őrzése sem kis gondot jelentett. Verancsics Antal esztergomi érsek történeti feljegyzései között maradt fenn ennek az érdekes összecsapásnak a leírása: Zoltay Lőrinc először párbajra hívta a törököket. Ezek azonban azt válaszolták, hogy fáradtak, halasszák máskorra. Zoltay Lőrinc erre, hogy felingerelje a törököt, gyáva nőknek és szajháknak nevezte őket. A sértés hatott. Zoltay hagyta, hogy csatarendbe álljanak, ő pedig 93 emberéből kiválasztott 24-et zászlaja köré, a többi 69-et tömör csapatba állította, s nekirohant a 400 töröknek úgy, hogy hét sorukat áttörte, s megfutamította őket. Az összecsapásban 28 törököt levágtak, 15-öt elfogtak, két szászló és a préda nagy része Zoltayék kezébe került, s Bart falu is megmenekült a pusztítástól. Az elesettek között volt két aga, sőt az Esztergom felé menekülők közül - azt beszélték - sebeiktől 57-en elhulltak. Magát Véli béget is elfogta egy újonc, de a ravasz bég megszökött tőle. Zoltay emberei közül öt halt meg, a sebesültek száma kevés volt, inkább lovak vesztek, mert azokat vagdalta nagyon a török. Véli bég a vereséget restellve, csatarendbe állította embereit. Zoltay azonban a foglyokat levágatta, s visszaindult. Túljutott a mocsáron, ahová üldözői már nem merészkedtek.108

1552-ben az esztergomi törököket újra elhagyta a szerencse. Behrám aga neje (Dorottya asszony) Szalay Benedeknek írt, hogy írja meg: vajon ura fogságba esett-e, vagy pedig megöletett-e? Szalay azt felelte, Behrám aga nem volt ott Esztergomnál, mikor megverték a törököt.

Természetesen a kisebb-nagyobb csatározások nem módosították lényegesen a helyzetet, illetve annyiban, hogy magyar győzelmek esetén a hódoltság kiterjesztésére irányuló török politika időleges kudarcot szenvedett.

1552. december 17-1553. december 5. közötti időszakból ismerjük az esztergomi szandzsák első fennmaradt fejadó defterét: 216 falu és város tartozott Esztergom bégjének kardja alá, ami 2432 „házat” jelentett (vagyis adózót). Ezek közül fizetett Báli csausznak 85 falu (1224 „ház”) 61 200 akcsét, elmaradt a fizetéssel 131 falu (1208 „ház”).

1552-ben tovább szélesült Esztergom vidékén a török uralmi terület, sorra estek el a Nógrád és Hont megyei várak: az érseki várak közül Drégely (hősies védelem

108 A portyára lásd TAKÁTS SÁNDOR: A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908. 156. old. (továbbiakban TAKÁTS: Gyalogság).További adatok: HA1CZL 23-24. old. NÉMETHY: Emléklapok 37-38., 84.old. VEL1CS-KAM- MERER II. köt. 125-129. old.

115