Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

Uraságtokat, hogy nem annyira hadi népet, mint inkább pénzt küldjenek, mellyel Sághon folyton lehessen katonaságot tartani.” 104

Úgy tűnik, 1546-ra már kezd kialakulni a magyar végvárak kémhálózata, amely másfélszáz éven át igen eredményesen működött. Az északi török végvidék fő központjaiból (Budáról, Esztergomból, Fehérvárról) már 1546-ban Komáromba futottak be a jelentések, Pozsgay Zsigmond naszádos kapitányhoz, aki onnan továbbította a híreket a megfelelő helyre. Két példa 1546-ból: Esztergomból jelentik, hogy Véli bég a hatvani szandzsákbeliekkel és budai törökökkel Eger körül nagy rablásra ment. Július 11-i jelentés: a budai pasa Esztergomba érkezett, szándékát nem ismerik. Ezért követség színe alatt Komáromból Lénárd urat küldik a pasához. Esztergomot any- nyira őrizték ekkor, hogy nem tudtak ki- és bejutni a kémek. (Utóbb kiderült, a pasa zsoldot osztani ment.)

1546. október 2-án kapta meg Ferdinánd király Várdai Pál érsek levelét, amelyben az általa épített új vár létrejöttét bejelentette. A királyi válasz: „...Megparancsoltuk főkapitányunknak, hogy Kegyelmednek új erődítményét szemügyre vegye s a szükséges őrséggel, amint lehet s a tehetség engedi, megerősítse...”105

1546-ból értesülünk először az esztergomi török adórendszer néhány vonatkozásáról (nevezetesen az adóbérletről) a bérletdefterből. A defter államigazgatási számviteli könyv. Isztambulban külön defterírást tanító szakiskolák működtek, amelyek a siyaquat - vagyis defter - írást tanították. Voltak hűbér-, bérlet-, adó- és vegyes defterek. A török adórendszer katonai vonatkozásai is jelentősek - mint legutóbb Hegyi Klára kimutatta -, ezért is térünk ki ismertetésére.

Az adók bérbeadása licitrendszerben történt: a többet ígérő szerezte meg az adót. Ha a bérlet lejárta előtt újabb, a bérlő által ígértnél többet ajánló jelentkezett, a bérletet az utóbbi kezébe adták. Természetesen az adóbérlők mindent megtettek azért, hogy ne fizessenek rá az üzletre, tehát nyíltan vagy burkoltan növelni igyekeztek az adókat, szélesíteni az adózók körét.

Az esztergomi adóbérlet (1546. február 2-1546. augusztus) a következőket tartalmazta: esztergomi szárazvám (gömrük), révvám (reszm gecsüd), kilenced, szőke104 NÉMETHY: Emléklapok. 82. old. SZEGŐ PÁL: Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593)., Bp. 1911. 39. old.

105 DR. HAICZL KÁLMÁN: Érsekújvár múltjából. Érsekújvár, 1932. 19. old. (továbbiakban HAICZL). MATUNÁK: Érsekújvár 338-339. old.