Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
A szoboralak buzogányos jobbjával előre mutat. A szobor a művész özvegyének végrendelete alapján került Esztergomba. A győri Püspök-kertben felállított Szt. István- szobor másolata. Sétánkat a Bajcsy-Zsilinszky út folytatásában a Vár-hegy alatt továbbkanyargó Berényi Zsigmond u t - c á -ban folytatjuk, melynek neve a századfordulón még Úri út volt. A Berényi Zsigmond utca 2. számú épülete a volt jezsuita kolostor helyén álló érseki palota. 1880-ig a némileg átalakított kolostorban laktak az érsekek. Simor János emeltette helyette Lippert Józseffel 1881—82 között az új palotát. A kétemeletes hosszan elnyúló középrizalitos épület dunai homlokzatának jellegzetes eleme az eklektikus kupola. A dunai oldalon szépen gondozott kert is tartozik hozzá, ahol a föld alá temetve ma is megvan a Víziváros falának egyik belső oldalán nyitott, ötszögletes bástyája, az ún. Jezsuita-bástya. A XVI. század elején építették — egyes vélemények szerint a törökök —, ami formája alapján el is képzelhető. 1880 táján egy korabeli fénykép szerint még teljes épségben állt. Az érseki kert kialakításakor (1882) tetejét részben elbontották, majd betemették. A palota főkapuja a templom felőü oldalon van. A kapualjból jobbra nyílik a lépcsőház, amelyet nyolc carrarai márványoszlop díszít. Maga a lépcső is carrarai márványból készült, vasrácsa dúsan aranyozott. A lépcsőház mennyezetén mezőkre osztott stukkódíszek láthatók. Az egyik mezőben mozaikkockákból rakták ki az építtető érsek címerét. A lépcsőház padozatát márvány-mozaik borítja. Különösen ünnepélyes a palota díszterme a carrarai márvány ajtókeretekkel és kupolaszerű mennyezettel. Térkiképzése neoreneszánsz jellegű. Innen nyílnak a fogadótermek és az érseki lakosztály három terme (szalon, dolgozó- és hálószoba). A lakosztály mellett helyezték el az érsek házikápolnáját, amelyet oratórium köt össze a vízivárosi plébániatemplommal. Az első emeleti hatalmas termekben őrzik az érseki könyvtárat és a levéltárat, amely mintegy 300 Mohács előtti oklevelet is tartalmaz. Míg a palotának ez a része nem látogatható, addig a palota északi részén levő Keresztény Múzeumot bárki szabadon megtekintheti. Ez a múzeum hazánk egyik leggazdagabb képző- és iparművészeti gyűjteménye, világviszonylatban is jelentős. Alapítója Simor János esztergomi érsek (1813—91), aki múzeummá rendezett gyűjteményét 1875-ben a nyüvánosság 81
