Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
A hegy tetején állt a XII. század végén alapított Szt. Tamás prépostság temploma. Névadója Becket Tamás canterbury-i érsek, akit II. Henrik angol király 1170-ban kivégeztetett s az egyház a vértanú főpapot három esztendővel halála után szentté avatta. A szenttamási társaskáptalan a prépost által kinevezett hat kanonokból állt. A templom és a káptalani épületek 1543-ban pusztulhattak el, mikor az itt elhelyezett török ágyúkat lőtték a vár védői. A hegy, csaknem azonos magasságú a Vár-heggyel, stratégiai fontosságúvá vált a török korban. A törökök a hegy tetején 1594-ben erődítményt építettek Tepedelen néven. A vár 1594. évi és 1595. évi ostromakor is elfoglalták és helyreállították. 1663-ban, amikor már hat évtizede a törököké volt, fa-föld palánk övezte a hegytetőt, házait és dzsámiját. 1683-ban a törökök maguk gyújtották föl s tették használhatatlanná az erődöt. A maradványokat 1730-ban Schukneckt Miksa várparancsnok romboltatta le véglegesen. A Szent Tamás-hegy Esztergom egyik legjobb kilátópontja. Pompás körkép tárul a látogató elé: nyugatra magasodik a vár a Főszékesegyháztól, háttérben a Duna csillog, a hegy aljában kanyarog a Víziváros fő utcája. Dél felé látszik az épülő Rákóczi téri városközpont, háttérben a Sziget fái zöldellnek, odébb pedig az egykori királyi város, a mai Belváros háztetői piroslanak. Kelet felől pedig ívben veszik körül a régi városmagot az új lakótelepek. A Szent Tamás-hegyről a hat stáció — néhány közülük XVIII. századi — mentén vezető úton megyünk le a Basa utca torkolatához. A Basa utca egyike a Szent Tamás-hegy délies, balkáni hangulatú kanyargós utcácskáinak, amelyek közül talán a Battyhány utcából nyíló és oda visszakanyarodó Álmos utca a legkedvesebb. Esztergom egyik sajátossága egyébként az, hogy az egykor különálló települések más és más jellegűek, jelzik azt a sokszínű népességet, amelyből a város a századok során ötvöződött. Idézik a régi latinusokat, a németeket, törököket, rácokat. Beszédes emlékei a múltnak a családnevek is: a Stróblik, Kelierek, Gruberek, Tagenek, Krisnájderek svábok, a Karák török eredetűek, a Drevenkák, Béták szlovákok, a Bodonicsok, Kubovicsok rácok, a Meszesek, Búzások, Hegedűsök, Kerekesek, Dinnyések pedig a régi magyar esztergomi családok utódai. A Batthyány Lajos utcá-ra térve a Basa utcából, melynek északi végén török temető volt, a közép74
