Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
építtette 1745 körül. A barokk főoltár képét Jacobey festette 1875-ben. A szentélyboltozat freskója Szt. Jóbot ábrázolja angyalok társaságában. Ismeretlen mester műve 1788-ból. A kanyargós, keskeny Ifjúmunkás utcán sétálunk tovább, míg egy kis terecskéhez nem érünk. A téren jobboldalt van a volt zsinagóga, jelenleg Technika Háza. Homlokzati felújítása 1980-ban készült el. Az esztergomi zsidók hitközsége a török hódoltság után az 1720-as években alakult, kezdetben alig 12—15 család alkotta. Lakóhelyüket Szenttamáson jelölték ki, a királyi városban csak az 1840-es években telepedtek le. Első templomuk is a mostani helyen állott. 1868-ban újat építettek, de 1888-ban elbontották, majd Baumhom Lipót budapesti műépítész tervei szerint épült föl a ma is meglevő épület. Egyébként az Árpád-korban Esztergomban volt az ország első zsidó hitközsége. Az Ifjúmunkás utca a Bajcsy-Zsilinszky úthoz vezet. Ezen a környéken, a Lőwy Sándor utca és Esze Tamás utca körzetére húzódva állt a középkorban örmény falu, az Árpádkori Esztergom örmény kereskedőinek települése. 1281-ben IV. László király az örmények földjének egy részét az Ágoston-rendi szerzeteseknek adományozta kolostorépítés céljából. Az Ágoston-rendi kolostor a Bajcsy-Zsilinszky út—Ifjúmunkás utca— Madách tér közötti területen állhatott. A kolostor védőszentjéről Szentannának nevezett városrész a kolostor körül alakult ki, dél felé az Arany János és Babits Mihály utcáig, keleten a hegyek lábáig, nyugaton pedig a királyi város árkáig terjedhetett. A Bajcsy-Zsilinszky út elejétől indul egy kőmellvédes szerpentin — épült 1938-ban, a vári műemléki helyreállításokat irányító Várnai Dezső tervei szerint — a Szent Tamás-hegy tetejére. A feljárónál helyezték el Antal Károly szobrászművész „Szent István megkoronázása” c. dombonníívét. Ä hegyletején áll a Szent Tamás-kálvária kápolna. 1823- ban Benyovszky János címzetes püspök építtette. Falpilléres épület háromszögű oromzattal és kis homlokzati toronnyal. A templom előtt álló Kálvária-csoportot (Krisztus, a két lator, Szűz Mária, Szt. János és Magdolna kőszobrai) Görgey Márton kanonok készíttette 1781-ben. A szobrok eredetileg a Vár-hegyen, a Főszékesegyház környékén álltak és 1823-ban kerültek a mai helyükre. A f: UJ-2S-c-L x M aÁL-i ~ 71
