Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
ban áll az intézmény szerény, egytornyos barokk kápolnája, 1792-es kronosztikonnal. Valójában már 1756-ban megvolt. A Sallai Imre utca végére érve jobbra, a Dobogókői út és Kálvária utca sarkán találjuk a Rozália-kápolnát, amely 1736-ból való. Az esztergomi Heischmann szappanfőző — majd szappangyáros — család elődei építtették. Oromzatát fatorony koronázza. A kápolna előtt málladozó feszület áll. A Rozália-kápolnától aPetőfi Sándor utcá-n észak felé haladva érjük el a domboldalban húzódó temetőt. Az alsó, déli bejárattól egyenes út vezet fölfelé a sírok között, majd a Kálvária-hegy meredekebb részétől a kálvária stációk mentén szerpentinezve vezet föl a tetőre, ahonnan dél — délnyugat és észak felé nyílik szép kilátás a városra és kelet— délkelet felé a környező hegyekre, melyeket az alacsonyabb részeken szőlő, feljebb lombos erdő borít. A hegytetőn áll az 1893-ban fölszentelt kálvária, mögötte az 1900-ban emelt neogótikus kápolna. Lefelé jövet, ha a szerpentin alján jobbra térünk, hasonló stílusú, 1900-ban emelt kápolnához jutunk. Előtte árnyas térség van és a gesztenyefák elfogják a kilátást a város felé. Innen a sírok között továbbhaladva az északi kapuhoz érünk. A kapun belül egy XVIII. századi kápolna áll, melyet újonnan restauráltak. A Temető utca és Petőfi Sándor utca sarkánál érünk ki a temetőből és mielőtt továbbmennénk, vessünk egy pillantást a Temető utca 4. számú házra. Ennek telkén kerültek elő a domonkosok középkori kolostorának maradványai. A romok nem láthatók. A kolostort egy 1231. évi végrendelet már meglevőként említi, a domonkosok egyik első magyarországi kolostora volt. Egyes feltevések szerint itt élt az a Julianus barát, akinek sikerült a keleten maradt magyarok nyomára bukkanni a tatárjárás előtt. A kolostor 1543-ban pusztult el véglegesen. A régészeti nyomok arra vallanak, hogy nem messze volt ide a Csuti monostor faluja. A Petőfi Sándor utcán továbbhaladva, a következő keresztutca után érjük el a Városi Kórház épületeit. Innen a Babits Mihály út vezet jobb kéz felé. Az aranyhegyi új lakótelep déli szélét elhagyva a műút elkanyarodik, s mi földútra térünk. Az út kezdeténél baloldalt áll a Hurka csárda. Kedvelt vendéglátóhely, ahol házi disznótorost, 52
