Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

I. Az ezeréves város

letek: a jezsuiták kollégiuma, a ferences kolostor és a vármegye- háza. Szentgyörgymező környékén szőlő terem, de a bor egy esztendőnél tovább nem tartható el. A gabona sokat szenved az árvizektől. A lakosság többsége magyar, kevesebb a német és a szlovák. Se templomuk, se papjuk nincs, a Vízivárosba járnak istentiszteletre.

Esztergom XVIII. századi fejlődésének lassú üteme — főleg a városépítésben — mindenekelőtt annak tudható be, hogy az érsekség Nagyszombatban maradt, s nem költözött vissza ősi székhelyére. Még 1691. február 1-én megegyezett az udvari kamara az akkori érsekkel, Széchényi Györggyel, hogy az érsekség az esztergomi és az érsekújvári várat visszakapja tartozékaival együtt, de katonaság marad bennük, míg az ország többi része föl nem szabadul a törökből. Az 1699. évikarlócai békévellezárnlt a török háborúk első sáakaszaZldi^semmi sem változott. Hiába sürgette a magyar országgyűlés 1723-ban és 1751-bén is, hogy az érsekség költözzék vis7za7hTiadkariác^^ haiárezmalcat' íigyelmén kivül hagyta. 1761-ben úgy tűnt, fordulat kovet- kéz1k bé. Bark ópzy FeTénc^gTr-püspököt nevezte ki ékkor MártaTerézia királynő esztergomi érsekké, akit az év szeptember 27-én iktattak be tisztségébe Nagyszombatban, de egy héttel korábban már elment Esztergomba, és a középkori székesegyház romjai között _az._ipségben maradt Bakócz-kápoínában vette át az. érseki palliumot Migazzi KristoTbécsi érsek kezéből a nádor, hét érsek és püspök, iS-fétsoáa^és más előkelőségek jelenlétében.,A jelképes visszatérést október 15-én követte a királynői parancs: az őrség hagyja el a várat. Ez 1762 januárjában meg is történt. Barkóczy viszonzásként kötelezte magát, hogy a külső erődítményeket épségben tartja s támadás esetén beengedi a falak közé a katonaságot. Franz Anton Hillebrandt és Isidore Canevale rövidesen már készítették is az új székesegyház terveit. 1762-ben megkezdődött a bontás és a talajmunkák. Már az alapozásnál tartottak, mikor 1765-ben Barkóczy érsek meghalt. Erre a munka félbeszakadt, sőt a katonaság is visszaköltözött. Az érseki szék 11 esztendőn át betöltetlen maradt. A királyné rendeletére 1767—75 között a romok közé — Hillebrandt tervei szerint — kisméretű templom épült, a helyőrség számára.

34