Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
I. Az ezeréves város
13-ról 14-xe-vrrrá3o éjszakánTotszedtékji sátraikat és egyhónapi véráldozat után elvonultak. — —16&5-betta^ömlaikeredsnieg~K,anizsa ostromára készül- tdfTjnajd meglepetésszerűen Esztergom ellen fordultak. Közben Érsekújvárt Bocskai csapatai szorongatták erősen, s mivel Basta császári hadvezérnek csak 8000 embere volt, egyik vár fölmentésére sem gondolhatott. Az esztergomi őrség 5—6000 emberből állott. Öttingen parancsnok a magyarokat elbocsátotta, mert nem bízott bennük. Az ostrom első szakaszában, augusztus 30-tól szeptember 16-ig a harc a Szent Tamás-hegy és a Duna között húzódó sáncrendszer ellen folyt. 16-án egy ködös hajnalon a törökök elfoglaltáloaz erődöt, majd a sáncokat. Szeptember 1.7 és október lft-e között már a Vízivárosért folyt a harc. Az egyetlen véres roham során elesett a várparancsnok, Öttingen gróf és helyettese, Richán is halálos sebet kapott, a megmaradt őrség pedig a várba menekült. Míg a törökök aknaásással vesződtek, a vár kigyulladt s az őrség azt követelte az új parancsnoktól, Dampierre-től, hogy kezdjen tárgyalást a megadási feltételekről. Október 3-án már török zászlót lengetett Esztergom ormain a szél. Ugyanaz a Lala Mehmed pasa vette át a vár kulcsait, aki 1595-ben föladta a várat és a tárgyaláson ott volt a már említett Pecsevi Ibrahim török történetíró is, aki a korábbi ostromban is részt vett. A haditörvényszék ezúttal nem volt oly „kegyes” az őrséggel szemben, mint 1543-ban, 70 embert ítéltek halálra, s akit kézre kerítettek, azt föl is akasztották. Pedig nem történt árulás. A védelmet viszont rosszul szervezték meg, nem lett volna szabad egyetlen rohammal bevennie a törököknek a Vízivárost, ami után a várat már nem lehetett tartani. Az lehet, hogy még néhány napot kihúzhatott volna az őrség, de ez a lényegen mit sem változtatott volna, hiszen felmentő seregnek híre-hamva sem volt. Esztergom tehát ismét török kézre került. Egy ismeretlen török szerzőtől ekkor készült a következő leírás a várról: „Esztergomnak van szandzsákbégje és kádija. Belső vára a Duna partján, igen magas helyen épülvén, vize nincsen; hanem a legalsó várban, egy bizonyos helyre a Dunából vizet húzván, víztartó van készítve; ezen víztartó fölött van egy hengerkerék, s a víztartóból a várba menő, vastag és vékonyabb réz28
