Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

I. Az ezeréves város

sáncot is emeltek. A heves ágyú tűz mégis 15 lépésnyi széles rést ütött a Víziváros nyugati falán. Hardegg ekkor a rés további tágítása helyett május 19-én elhamarkodottan rohamot kezdeményezett. Nyolcszáz magyar és német önkéntest indított a rés ellen, köztük Pálffy Miklóst és Ná- dasdyt is. A törökök legjobb embereiket állították velük szembe. A Víziváros ellen támadók között volt Balassi Bálint is, és a szerencsétlen roham a kor legnagyobb magyar költőjének életébe került: „Minden két combján általment a golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az bar- bély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak...” A haldokló búcsúját a költő barát, Rimay János öntötte szavakba:

„Ihon édes hazám Ez a jele, hogy szán Életem igen téged,

Hogy vérem hullását Az kit két szemed lát Nem kíméllettem tőled,

S jobb immár meghalnom,

Hogy nem búdat látnom Vagy elszökném mellőled.”

Hiába volt Balassinak és sok száz társának vértanúhalála, hiába szenvedett véres veszteségeket a török is, az 56 napos ostrom eredmény nélkül zárult.

__ A. j£űyelkező»_1555^esztendőben az energikus Kari

S

éld került a császári csapatok élére, aki — s ez a ri hadvezérek közt ritkaságnak számított — szerette és megbecsülte a -magyar. katonákat. Keményen lövette 'a'~várafr á környező szigeteken és -hegyeken sáncokat építtetett, s ezáltal visszaverte a felmentési kísérleteket, így is több mint két hónapba telt, míg sikerülra keményen védekező törökök ellenállását megtörni. A védők között harcolt Pecsevi Ibrahim török történetíró is, és többek között a következőket jegyezte föl az ostromról: „.. .ilyen ágyúzást még a hegyek sem bírnának kiállani, s hogy ily Esztergom-féle kicsiny vár mégis ellen tudott állani, ez csupán a próféta egyik csodája volt..A császári sereg

26