Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

1699-ben és 1751-ben átépítették és bővítették. 1891-ben a nyugati homlokzaton levő gótikus kapukeretet a déli mellékhajó falába helyezték át s ekkor készültek a ma is látható neogótikus ablakok. A homlokzati torony barokk. A plébánia földszintes, késő klasszicista stílusú épület, gr. Sándor Móric emeltette 1833-ban.

A község déli részén áll a volt Sándor — Metternich-A:<zsíe/j’ romos épülete. XVIII. századi eredetű, Sándor Móric 1834-ben újittatta meg és alakíttatta át Hild Józseffel. Az egyemeletes, négy korinthusi oszlopos portikusszal ellátott épület egyik dísztermében pompeji jellegű klasszicista mennyezetfreskók, a másik díszteremben pedig görög vázaképutánzatú freskók láthatók. A kastélyban eredetileg 59 szoba és egy kápolna is volt. Körülötte 30 holdas angolkertet alakítottak ki a múlt században, de ez jelenleg szintén meglehetősen elhanyagolt. Az épület helyreállítása már megkezdődött (először a födémeket újították meg).

Túrák. Bajna határában három középkori falu állt valaha. Az egyik neve Béresé volt. Négykaréjos templomának alapjait 1970-ben sikerült feltárni. Bajna délkeleti végéhez közei, a Bajna- pataktól északra fekvő halmon épült. A helyi hagyomány kolostornak vélte, a közeli vízmosás is ezért kapta a Barátok árka nevet. A közelben feküdt a középkori falu, amely 1248-ban mint Bár-Kalán nembeli Pósa fia Nána birtoka szerepel egyik oklevélben. 1526 és 1543 között pusztulhatott el, többé soha nem települt újra. Emlékét a Béresé dűlőnév, ületve a Bence-vár név tartotta fönn.

A községtől délre, a Tarján felé vezető úttól keletre levő egyik dombon állt a középkorban Sárás falu, amelyet először 1287- ben említ oklevél, 1526—43 között pusztult el. A 240 m magas dombon állnak a 15X6 méteres középkori templom csekély maradványai. A XVIII. században a szentélyét kápolnává alakították át, de ez is elpusztult a XIX. század elején.

A községtől délre, a Szomor felé vezető műút közelében áll egy 210 m magas dombtetőn a csimai kápolna és a barokk kálvária. Itt láthatók a középkori Csamaszombatja falu templomának nyomai, amelyet az 1330-as években a pápai tizedjegyzék említ először. A XV. század közepén kereskedelmi út haladt át a falun, amelyet Mátyás király 1466-ban kelt oklevele említ. A török korban pusztult el a település, a templomromra a XVIII. század elején újabb templom szentélye épült. Ez utóbbit 1872 és 1897 között elbontották. A néphagyomány a romokat tévesen tartotta kolostorromnak.

163