Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

században sem fogyott el. Reformátusok települtek meg itt, az 1620-as években Marossi Mihály nevű prédikátorukat említik, aki részt vett 1628-ban a Keviben tartott általános zsinaton is.

1720-ban Marót népességét mindössze 28 magyar jobbágycsalád alkotta. Melléjük nemsokára katolikus szlovákokat telepítettek. A község a pálosok birtokában maradt egészen a rend eltörléséig, s ekkor a vallás- és tanulmányi alap birtokába került. A lakosság fő foglalkozása a szőlőművelés volt. A lapályos részeket szántók foglalták el, a fával borított hegyen jelentős fakitermelés folyt. A községen keresztülfolyó patak öt malmot hajtott. Gyümölcs- és gesztenyetermesztése is említést érdemel. A közeli hegyekben jó minőségű követ is fejtettek. Századunkban a dunai ár megfékezésére 2,5 km hosszú gátat emeltek.

Pilismarót az utóbbi fél évszázadban vált egyre népszerűbb fürdő- és hétvégi üdülőhellyé. Jelenlegi református temploma, amely feltehetően a török időkben épülhetett, Buda visszafoglalása után a községgel együtt a pálosok birtokába került, de a templomot már 1687-ben visszaadták a reformátusoknak. Homlokzat előtti hegyes sisakos, órapárkányos tornya van, kapuján a pálosok címere látható. Hajója síkmennyezetes. 1818-ban Feigler Ferenc esztergomi építőmester bővítette. Tornya 1921-ben épült újjá, egy tűzvész után. Három harangja és hatregiszteres orgonája van. A katolikus templom homlokzati tornyos, nagyméretű épület, falpilléres homlokzattal, egyenes záródású szentéllyel. 1820-ban épült az ún. török mecset helyére.

A „régi török mecsetet” az első katonai felmérés során is fontosnak tartották föltüntetni a XVIII. század második felében. 1786-ben Korabinsky német nyelvű Magyarország-leírása is megemlíti. Tudnunk kell, hogy szerte az országban a kör alaprajzú régi templomokban a néphagyomány török mecsetek maradványait látja. Ott is, mint például öskün vagy Palkonyán, ahol soha török erődítmény nem volt, soha török polgári lakosság nem települt meg. Pilismaróton sem laktak törökök, illetve mohamedánok. A körtemplom tehát középkori eredetű lehetett. Ez a forma nem volt egyedülálló, hiszen a középkori Magyarországon eddig mintegy hetven középkori körtemplom létét lehetett eddig kimutatni. A mai katolikus templom helyén álló körtemplom talán a középkori Nagy-Marót falu plébániatemploma lehetett.

A két templomon kívül a község megtekintésre érdemes emléke a XVIII. századi Nepomuki Szt. János-szobor. A kovácsoltvas tető alatt négyszögletes pilléren álló szobor.

144