Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

III. Kirándulások

A Hideglelős-kereszt a Hosszú-hegy meredek, sziklás letörésén áll. A hatalmas, vasállványra erősített keresztet Nagy Mihály esztergomi lakos 1784-ben a dunai hajósok számára állíttatta. A néphagyomány szerint a hideglelésben szenvedők rögtön meggyógyulnak, ha a sziklacsúcson levő keresztet térden állva háromszor megkerülik. Manapság természetesen nem a hideglelősök zarándokhelye, hanem a dunai panorámát kedvelőké. Ugyanis a csúcs pompás kilátóhely. Elénk tárul innen a Garam torkolata, a Duna szigetei, a már említett Szent Mária-sziget, Helemba-sziget és a Törpe-sziget.

A kereszttől délre eredetileg a csúcsot körbefogó római erődítmény maradványai húzódnak. Az északi, Duna felé eső részt — itt lehetett a bejárat — a kőbányászat elpusztította. A szabálytalan háromszög alakú tábornak öt négyszögű tornyát sikerült meghatározni. A tábor épületei közvetlenül a falak mentén húzódtak. A IV. század második felében emelték a straté- giaüag rendkívül előnyös helyen álló erődítményt. A régészeti nyomok arra utalnak, hogy a IX —XI. században is védett helyként használták a római tábort. 1292-re viszont már lakatlan rommá lett az akkor Szamár-várnak nevezett erődítmény.

A 11-es műúton továbbhaladva a Duna felőli oldalon szépen kiépített autóspihenőt találunk. Basaharc házaihoz érve kanyarodik el az út a Dunától. A basaharci Duna- partra az autóspihenőhöz bekötőút vezet. A parton végig egymástól szabályos távolságra valaha római őrtornyok sorakoztak.

Mielőtt a 11-es út bekanyarodna Pilismarót házai közé, elhalad a Bitóci-völgy előtt, amelyben patak csörgedez.

A völgy neve a középkori Ritóc falu emlékét őrzi, amelyet először 1343-ban említ oklevél. A középkorban — kisebb megszakítástól eltekintve — a falu a visegrádi Szt. András-monostor birtoka volt. A XVI. század közepe táján pusztult el, 1570-ben a török adóösszeírás már lakatlannak említi. A régészeti leletek arra vallanak, hogy itt a XI. században is létezett már a település.

Pilismarót. Mezőgazdasági jellegű, mintegy 1800 lakosú település, hétvégi üdülőhely is egyben. Neve a XIX. században fekvése miatt még Dunamarót volt. Itt van a Duna-kanyar legnagyobb szelídgesztenye csemetekertje és faiskolája. A Duna-part homokos, kellemes fürdőhely.

142