Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
III. Kirándulások
nyolt nagy ágyúját is — ami mintegy hadi ereklyének számított — alig tudták megmenteni. A siker Mansfeldnek mintegy 2000 emberébe került. A győzelmet követő napon megadásra szólították föl a vár védőit, de azok továbbra is kitartottak. Csaknem egy hónap telt el, míg a győzelemittas keresztény seregek birtokukba vehették a rommá lőtt várat. Ezt a napot azonban az ostrom fővezére, Karl Mansfeld (azon ritka császári főtiszt, aki szerette, becsülte és védte a magyarokat) már nem érhette meg. Járványban meghalt. Vaskapu-hegy— Fári-kút— Dobogó A Vaskapu-hegy a Pilis 404 m magas csúcsa, Esztergomtól keletre, a város környékének egyik közeli, népszerű kirándulóhelye. A csúcsról látható Esztergom, a Duna vonala, a Gerecse és a Vértes jelentős része, sőt tiszta időben a Tátra is. A városközpontból, a Rákóczi térről a Petőfi Sándor utcán indulunk dél felé, majd balra, a Babits Mihály útra térünk. Elhaladva a kórház épületei mellett egy kanyarnál véget ér a műút és rövid, meredek földúton gyalogolunk tovább. A dombhátra följutva jobbra kis bejáró vezet a Babits-emlékházhoz. A sárga turistajelzésű út gyümölcsösök és szőlők között kanyarog tovább a 316 méteres Kis-Kúria-hegy oldalában, majd a piros jelzésű úttal egyesülve több kanyar után kapaszkodunk föl a Vaskapu-hegyre. Útközben néhány szép XVIII. századi pince is utunkba kerül a szőlők között. A hegy csúcsán áll az 1914-ben épült Király Albert-turistaház. Itt megpihenve mielőtt vagy a már leírt úton, vagy a piros jelzést követve visszaindulnánk, érdemes egy kis kitérőt tenni a zöld jelzésű turistaúton kelet felé, Fári-kúthoz. A szép erdőben mintegy félórás séta. A kőfallal védett forrás mellett úttörő vándortáborhelyet alakítottak ki. Az erdei tisztáson padok, asztalok és tűzrakóhelyek várják a kirándulókat. A Fári-kútnak történeti vonatkozásai is vannak. Csaknem kilenc évtizeddel ezelőtt az „Esztergom és Vidéke” c. lap arról tudósította olvasóit, hogy a forrás környékén római és Árpádkori pénzeket találtak. Sőt az egyik gazda, Szőcs Ferenc szőlőjében kváderkövekből épített fal és egy kőlap került elő. Fölvetődött a kérdés: nem kolostor állt-e itt? A kilenc évtizede látott 138
