Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
III. Kirándulások
III. fejezet KIRÁNDULÁSOK Bánomi dűlő—Szt. János-kút Az esztergomi szőlőhegyek közé vezet ez a kirándulás. A Béke térről dél felé indulunk s a Bánomi-lakótelep modern házai előtt a Basa utcára fordulunk, amely a gyümölcsösök— kertek szélén kanyarog délkelet felé. A Bánom-hegy nyugati lábánál volt valaha a prímási téglagyár. Az agyagkitermeléskor turbános török sírkövek és melléklet nélküli sírok kerültek elő. A XVI. század végi metszetek ezen a tájon török temetőt jeleznek. De nemcsak a török időkben temetkeztek ide. Az árokkal is körülvett — napjainkra már teljesen elpusztult — temető volt a XVIII. században a vízivárosi polgárok végső nyugvóhelye. A Basa utca a Bánomi útban folytatódik tovább, majd a János-kúti útra térünk kelet felé haladva az emelkedőn. A Bánomi dűlőben a szőlők között még találunk néhány régi, XVIII—XIX. századi hangulatos présházat. A Szt. János-kút környéke az esztergomiak kedvelt, városközeli kirándulóhelye. A törökök égetett agyagcsöveken vezették innen a vizet a Vízivárosba. A vezeték darabjai az utóbbi évszázadban több helyen is előkerültek. A kút környékén temető is volt, az 1594—95. évi ostrom halottait temették itt el. Egy féllábú hadfi még a pénzét is magával vitte a sírba: vászonzacskójának foszlányai között 124 darab XV—XVI. századi ezüstpénzt találtak 1906-ban. A Szt. János-kút fölött, attól keletre emelkedik a Sípoló-hegy, amelyre érdemes egy pillantást vetni. Már a neve is beszédes: jelzősípra utalhat. A hegy csúcsát sánccal erősítették meg 1595-ben, Esztergom ostroma idején a keresztény seregek. Karl Mansfeld, az ostromló 133
