Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
világutazó a kaput és a bástyát különálló erődítményként mutatta be, ezzel is kiemelve fontosságát. A bástyából délre nyílt a kazamata, melynek folytatásaként út vagy inkább ösvény vezetett le meredeken a Vízivárosba. Evlia szerint: „ló nem járhat rajta, az ember is csak nagy fáradsággal megy le azon.” Nem véletlenül kapta a „Macskaút” nevet. Esztergom egyik leginkább sebezhető pontja volt ez, és a védelemnek nagy gondot okozott mindaddig, míg a vár hadiépítményként szerepelt, hogy miképpen biztosítsák a vár és a Víziváros közötti zavartalan összeköttetést. A keskeny és meredek úton, ágyútűzben nyilvánvaló, hogy a várból az ostromlott Víziváros segítségére gyorsan nagyobb létszámú segédcsapatot — veszteség nélkül — nem lehetett eljuttatni. Az Északi rondella a történeti forrásokban sok néven szerepel. Olvashatunk róla Toprák-kuleszi, Földtorony, Víztorony, Csonka-torony néven is. A hatalmas méretű erődítményt — amely a budai bástyákkal rokon — a törökök építették a XVI. században. Fő feladata minden bizonnyal a vízivárosi, könnyen sebezhető vízmű védelme volt. Az 1494—95. évi ostromban a rondella délnyugati fala erősen megrongálódott, ezért ide vastag pajzsfalat húztak a rés takarására. Evlia Cselebi 1663-ban kétemeletes, erős, kőből való, új építkezésű — vagyis újjáépített — bástyaként mutatta be, amelynek emeleteiről ágyúk merednek a közeledőre. A XVIII. században a rondella északi szélére még őrtornyot is emeltek, amelyet 1822-ben bontottak le. Ugyanekkor csaknem három méterrel csökkentették a rondella magasságát is, belsejében pedig az új vízmű tartozékait helyezték el. A rondella lábához vivő, a hegyoldalban haladó ma is járható téglaboltozatú alagút akkor készült. A rondelláról pompás kilátás nyílik a Víziváros északi részére, a nyugati várfalra, a Duna túlsó, szlovákiai partjára, Belátható innen a hajdani mezőváros, Szent- györgymező is. A rondellától meredek, egykor parkosított, ma elhanyagolt sétányon, illetve ösvényen ereszkedhetünk le a Vízivárosba, az egykori víztoronyhoz. A rondelláról visszatérve a bazilika elé, a főbejárat előtti Szent István tér-enálla századforduló Esztergomban sokat foglalkoztatott művészének, Kiss Györgynek a Mária-szobra. A Béke tér a Szent István tér folytatása északkeleti irányban. 126
