Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

II. Esztergomi séták

darab az 1440 körül készült ún. Koronázási infula, azaz papi süveg. Ez már az 1528. évi első leltárban is szerepel. Elülső és hátsó oldalán 13 — 13 drágakő díszíti a gyöngyhímzéssel bo­rított süveget. Két függő szalagjának ezüst pántján levelek közt egy-egy madárka alakja látszik, a csúcson pedig két zafíros kereszt. Európa-hírű textilremek az 1490 körül készült Báthory-féle miseruha. Aranybársony szövetét Firenzében készítették, hímzése magyar munka az 1500-as évekből. Az arannyal hímezett gyön­gyös keresztet domborművek díszítik. A miseruhát Báthory István nádor és neje, Mazoviai Zsuzsanna készíttette és adomá­nyozta az ipolysági prépostságnak. A miseruha alján látható az adományozók címere a Sárkány-rend jelvényébe foglalva. Bakócz Tamás miseruhája arannyal átszőtt piros selyemből készült. 1480 körüli spanyol munka. Reneszánsz stílusú kereszt­jét aranyszálakkal domborúan hímezték, benne medaillonokban tűfestésű félalakok láthatók. Az alakos részeket Pinturicchio rajzolta, s 1500 körül Itáliában hímezték. A miseruha alján van Bakócz szarvasalakos címere. Pázmány Péter miseruhája 1630 körül készült. Rózsaszínű selyem szövetén arany, ezüst és színes selyemhímzésű indás vi­rágdísz látható Pázmány címerével. Magyar munka. Érdekes textüemlék a szövet diptichon, amely 1500 körül készült, faalapra húzott domború selyemhímzés: házioltár cél­jára. Magyar mester alkotása. A felsoroltakon kívül még számos XVIII—XIX. századi textil­emlék látható a kincstárban. Az altemplom bejárata a déli kapunál levő előtérből nyílik. A levezető kétkarú lépcső végén a Gyász és Öröklét jel­képes szobrai láthatók, Andreas Schrott bécsi szobrászművész klasszicista alkotásai. Az altemplom kör alaprajzú, ó-egyipto- minak ható, komor, ünnepélyes hangulatot árasztó sír kápolna, egyszerű oltárral. Alaprajzilag a bazilika kupolacsarnokának felel meg. Még az építkezés első szakaszában, 1823-ban készült el, hogy a Bakócz-kápolna bontásakor és a székesegyház más részé­ből előkerülő sírokat megfelelő módon áthelyezhessék. A lépcső lejáratához eredetileg Ferenczy szeretett volna két kerubszobrot készíteni, de mint annyi más terve, ez sem valósulhatott meg. A kripta hosszterét oszlopok tagolják három hajóra és három szakaszra, s ehhez kapcsolódik a kör alaprajzú szentély. A há­romhajós teremrész első szakaszában a fal mellett sírköveket, sirkőtöredékeket láthatunk és egyéb faragványokat, a középkori templom maradványait kőtárszerűen. A legkorábbi síremlék a Csák nembéli Ugrin érseké 1204-ból; egyszerű fedőlap. Szécsi Dénes síremléke 1465-ből egész alakos monumentális műalkotás, teljes főpapi díszben, fejét nyitott könyvön nyugtatva ábrázolja az érseket. Kezében pásztorbot, jobbján kereszt; ehhez támaszko­dik kétfejű sasos családi címere a bíbomoki kalappal, amelyen meghatározott számú rojtok függenek. A sírkő nem teljes épség­ben került elő, főleg az arcnál kellett kiegészíteni. 122

Next

/
Thumbnails
Contents