Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

II. Esztergomi séták

több eleme már a XIX. század utolsó harmadában készült, s némileg eltér a klasszicista tér követelményeitől.

Mielőtt a Főszékesegyház belsejét szemügyre vennénk, járjuk körül az épületet kívülről. A keleti oldalon, a főbejáratnál, a hatalmas oszlopcsarnokba fölvezető lépcsőkön érzékelhetjük igazán az épület óriási arányait. Vegyük sorra az oszlopcsarnok szobrászati díszét: a főkaputól — melyet Sózer András pesti műlakatos készített — jobbra és balra Telegdi Csanád érsek és I. (Nagy) Lajos király szobra áll, Kiss György szobrászművész alkotásai. Az oldalfülkékben a régi templom XV. századi megújí- tójának, Szécsi Dénes érseknek és az építkezéseket támogató Hunyadi Jánosnak szobra látható. Utóbbi két szobrot Johann Hutterer bécsi szobrász készítette 1874—78 között, a bazilikát építtető érsekek, Rudnay, Kopácsy, Scitovszky és Simor előcsarnokot díszítő, monumentális, kőből faragott címereivel együtt. A főkapu fölött Zacheus elhívatását ábrázoló dombormű Johann Meixner bécsi szobrász műve. A főbejárattól balra kerülünk, mert az állandó bejárat a déli oldalkapu. A hatalmas harangtornyot boltív kapcsolja az épület fő tömegéhez. Fölötte a templom fölszentelését ábrázoló dombormű szintén Meixner János műve. Az északi torony boltíve fölött a templom alapkőletételét ábrázoló dombormű látható. A harangtorony földszintjén találjuk a pénztárat, ahol a bazilika történetével, látnivalóival kapcsolatos kiadványokat, fényképeket, ajándéktárgyakat vásárolhat a látogató. A templombelső látogatása ingyenes, csak a Főszékesegyházi Kincstár és az Altemplom megtekintéséhez kell belépőjegyet váltani.

A déli oldalbejáraton lépünk a Főszékesegyház belsejébe. Az orgonakarzat előtt állva elénk tárul a hatalmas belső tér, melynek hosszához képest a kereszthajó elenyésző szélességű. A 24 oszlop által tartott kupoladob alatti ablakok elég tágasak ahhoz, hogy világossá, jól áttekinthetővé tegyék a teret. Amennyire jellemző azonban kívülről a Hild-féle klasszicista, egyszerű vonalvezetés, annyira elüt ettől a belső tér, amely végső formájában már nem Hild műve, hanem a múlt század utolsó harmadának ízlését tükrözi. A munkák elhúzódása miatt a belső tér kialakítása, festészeti és szobrászati dísze már nem annyira egységes, mint a külső. Mindazonáltal a belsőnek is megvannak a vitathatatlan értékei, de ezek elsősorban a részletekben érvényesülnek.

114