Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
meg a magyar királyokat Székesfehérvárott a Szent Koronával, ha a jelöltet az országgyűlés előzőleg megválasztotta. Ha a feltételek közül valamelyik elmaradt, a koronázás jogilag érvénytelennek számított. így Anjou Károlyt a XIV. század elején háromszor koronázták meg, míg végre az utolsó minden tekintetben kifogástalan, jogilag érvényes lett. Érseket a király nevezett ki, királyt csak érsek koronázhatott, tehát kölcsönös volt a függés. A Szt. Adalbert-templom 1188 és 1198 között tűzvész áldozata lett. Jób érsek építtette újjá 1185 és 1203 között. 1304-ben, mikor Vencel cseh király a várat és a székesegyházat elfoglalta, kifosztotta a kincstárat és a levéltárat. A templom teljes helyre- állítása és átépítése Telegdi Csanád (1330—49) idején ment végbe úgy, hogy pompásabb lett, mint valaha. A további évtizedekben bővült az egyház: 1385-ben Demeter bíboros a déli, 1396-ban Kanizsay János érsek az északi oldalon építtetett egy-egy mellékkápolnát. 1449 és 1453 között Szécsi Dénes érseksége idején újabb átépítés és renoválás következett. Bizony aligha gondolták volna az újjáépített templom első miséjén megjelent főpapok és főurak, hogy kilenc évtized múltán Szulejmán császár ugyanitt ad hálát Allahnak azért, hogy katonái az érseki székhelyet elfoglalták. Vitéz János érsek (1465 — 72) a székesegyház tetőzetét merede- kebbre építtette át és mázas tetőcserepekkel fedette be, az északi oldalra pedig emeletes könyvtárat építtetett. Ez a könyvtár a királyi bibliothéka mellett az ország legjelentősebb könyvgyűjteményének számított. A XV. század végén a templomnak orgonája is volt, Johan nevű orgonistáját 1489-ben említik. 1506 — 1507-ben építtetett a déli oldalra Bakócz érsek a maga számára temetkezési kápolnát. 1543-ban az ostrom folyamán beszakadt a templom keleti boltozata az ágyúlövésektől, s ezáltal a vár belső udvarát akadálytalanul lőhették a Szt. Tamás-hegyről a török ágyúk. Miután a székesegyház szentélye messzire kinyúlt a várból és a védelmet akadályozta, Szulejmán — a hajó egy részével együtt — lebontatta s ebből építtette a Budai-kapu rondelláját. Dzselálzáde Musztafa a templom átalakításáról a következőket jegyezte föl: a „bálványképeket ledöntötték, ... a különféle színű márványból faragott művészi bálványképeket a csodálatos festményekkel együtt összetörték, az arany- és ezüstkereszteket darabokra zúzták és földre tiporták.” Szinán építőmester rohammunkával dzsámivá alakította a kifosztott a. Főbejárat b. Déli oldalbejárat c. Bakócz-kápolna d. Szent István vértanú kápolnája e. Pázmány Péter szobra f. Simon János érsek szobra g. Főoltár h. Prímási trónus i. Főszékesegyházi kincstár j. Lejárat az Altemplomba k. A történeti kiállítás bejárata l. Feljárat a kupolához m. Sekrestye 109
