Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
A Vár-hegy Batthyány Lajos utca — Makarenko utca — Vár-hegy — Szent István tér — Béke tér A Batthyány Lajos utcáról nyíló Makarenko ut- c á - n indulunk a Vár-hegyre. A két utca sarkán áll az Esztergomi Tanítóképző Intézet hatalmas épülettömbje. Elődje az érseki tanítóképző volt, amelyet Kopácsy József érsek 1842-ben létesített. Eleinte igen szerény körülmények között működött a tanítóképző a szenttamási iskola egyik termében. 1849 és 1856 között — a nyílt önkényuralom időszakában — működése szünetelt. 1869-ben a vízivárosi templom szomszédságába költözött, majd a főkáptalan épületébe került, s innen a 30-as években költözött át a mai épületbe. A tanulók létszáma a 30-as években alig haladta meg a százat, ma ennek többszöröse. 1945 előtt az intézmény főtanfelügyelője Lépőid Antal prelátuskanonok volt, Esztergom történetének egyik jeles és buzgó kutatója, több, a város múltját ismertető tudományos és idegenforgalmi mű szerzője. A Tanítóképző Főiskolával szemben az utca túlsó felén a hegyoldal alján áll Balassi Bálint bronzszobra, Dózsa Farkas András alkotása (1938). A Makarenko utca északkeletnek kanyarodik. A kanyarnál sötétlik az Alagút, az ún. „Sötét kapu” szája. Bejáratát két oszlop fogja közre, boltozata hevederes. Felirata: PRINCEPS PRIMAS ALEXANDER A. RUDNA MDCCCXXIV (vagyis Rudnay Sándor hercegprímás 1824). A keleti várfal előtti sánc vonala mentén vezető alagutat a kanonoki házak és a papnevelde közötti út megrövidítése végett készítették. A kaputól keletre terjedelmes autóparkoló van. Az alagút szájától kanyargó sétaút indul a Vár-hegy szépen parkosított oldalában a várkapu felé. A várkapu előtti magaslaton láthatjuk Vigh Tamás 1979-ben felállított monumentális szobrát, a Városalapítót. A sétaút a vár főkapujához vezet. A hajdani várárok részben helyreállított részén ma fahíd vezet a várkapuhoz, amely mellett egy monumentális kerek bástya, a Csókástorony, más néven Mahmud pasa tornya áll. 4. séta 95
