Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
övpárkányt másodlagosan fölhasznált XIII. századi oszloplábazatokból képezték ki. Beépítettek a falba két domborműves kvá- dert: rajta kutya és ló alakja látható. A szögleteknél némi keresés után török kőfaragójegyeket is fölfedezhetünk. A bástya melletti városfalnál kereszt áll. A felirat szerint Mattyasovszky Lajos és családja emeltette 1894-ben. A bástyafalban levő első világháborús hősi emlékmű domborművén egy gyalogos alakja látható. A felirat szerint: „Ezredünk emlékére. Bars—Esztergom —Hont és Nyitra megyék 14-es honvéd fiai állíttatták 1934-ben. A Lenin sétányon járműközlekedés nincs, kellemes sétahely. A József Attila tér-enálla Volán Tourist üdülőszállója és étterme. A térről a Liszt Ferenc utca vezet a Bibliothékához. Innen a kiszélesedő Bajcsy-Zsilinszky úton megyünk a Rákóczi tér felé. A 24. számú ház az 1860-as években épült romantikus stílusban. Két kapuja mellett az emeleten falfülkék láthatók. A bal oldali fülkében Szűz Mária-szobor áll, a jobb oldali fülke üres. A 22. számmal szemben álló 45. számú ház szintén 1860 körül épült romantikus stílusban. A Bajcsy-Zsilinszky út 14—18. szám alatt van a XIX. századi Fürdő-szálló eredetileg klasszicista épülete. Vendége volt többek között egykor Kossuth Lajos, Széchenyi István és Liszt Ferenc. Mai formája többszöri átépítés eredménye. A szálló mögött épült ki a fürdő. A hőforrások vízhozama napi 3600—7600 m3 között ingadozik; a vízhozam függ a Duna mindenkori vízállásától is. A 27—28 fokos esztergomi víz a földes-meszes ásványvizek csoportjába tartozik, elsősorban gyulladásos, illetve reumatikus természetű betegségek gyógyítására alkalmas. A szálló telkén hajdan melegvizű tó volt, amelyet a Szt. Tamáshegy oldalában fakadó melegforrások tápláltak. Mellette alakult ki a középkorban a Hévíz (Tapolca) nevű település, a Szent Tamás-hegy, a Kis-Duna és a Királyi város árka között. De nemcsak a középkorban telepedtek meg itt, hanem a régészeti leletek tanúsága szerint a tó partján otthonra lelt a bronzkor embere, majd a kelták s nyomukban a rómaiak is. Hévíz X—XI. századi eredetű település, eredetileg királyi birtok volt, melyet Imre király 1201-ben az esztergomi káptalannak adományozott. A tó forrásainál az első közfürdőt III. Béla király felesége, Anna királyné létesítette. Ezt a fürdőt a hozzá tartozó földdel együtt 93
