Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)
II. Esztergomi séták
ménye (fa, tempera) az öt sebből vérző Krisztust, illetve a Kálváriát ábrázolja. 1933-ban vették meg az Abaúj megyei Telkibánya templomából. A teremben Kolozsvári Tamás oltárképe mellett a legszembeötlőbb művészeti alkotás a garamszentbene- deki, fából faragott úrkoporsó (XV. század). Nemrég került a kiállításra, miután hosszú munkával restaurálták, eltüntetve a korábbi szakszerűtlen javítások nyomait is. Az úrkoporsó a középkori magyar faszobrászat páratlan remeke. A Nagyhéten liturgikus célokra használt kerekeken álló alkotás templomformájú pilléreit apostolszobrok díszítik. A Krisztus koporsóját őrző alakok remek magyar figurák. A második teremben a magyar anyag mellett jelentős külföldi alkotások is láthatók. A Mária halála osztrák vagy magyar festő munkája a XV. századból. A Mária Magdolna faszobor egy kölni mester alkotása az 1170 körüli időből. A csegöldi B. E. monogramú mester alkotását, a 14 védőszent 1494-ből való képét (fa, tempera), az 1920-as években vették meg a Sza- bolcs-Szatmár megyei Csegöld görögkatolikus templomából. Ugyancsak ő a mestere a négy zenélőangyal-képnek is. 1500 körüli alkotás a magyar mestertől származó „Alistáli Madonna”, a pozsonyi dómból került ide. A középkori magyar művészet egyik legpompásabb darabja M. S. mester 1506-ban fára festett négyrészes temperaképe: „Krisztus az Olajfák hegyén”; „Keresztvitel”; „Kálvária”; „Feltámadás”. Valószínűleg a később erődítménnyé alakított Selmecbányái Mária-templom főoltárának külső képei lehettek. M. S. mester a bányavárosokban működött és a Mohács előtti évtizedek legjelentősebb hazai festője volt. A szmrecsányi főoltár mesterének 1480 körül készült alkotása a felkai Mária-oltár (fa, tempera), amely egykor a szepességi Felka templomát díszítette. A Szepesség legtermékenyebb mestereként ismert festő fő műve, amelyről nevét is kapta, a szmrecsányi templom főoltára. A két oltárszárny négy jelenetet ábrázol Mária életéből: „Angyali üdvözlet”; „Szűz Mária és Szent Erzsébet találkozása”; „Jézus születése” és „A háromkirályok”. A „Mária halála” (fa, tempera, eredeti kerettel) bécsújhelyi festő müve 1498-ból. Steffan Heinperger bécsújhelyi polgár feleségének epitáfiuma. A „Szt. Bemát látomása”, „A keresztet vivő Krisztus” (fa, olaj) pedig Jan van Hemessen németalföldi, Antwerpenben tanult haarlemi festő (1500—75) alkotása, Simor érsek 1874-ben vásárolta Bécsben. A harmadik teremben az olasz középkori művészet pompás gyűjteménye látható. Egész sor fára festett kis oltárkép van itt; itáliai mesterek alkotásai a XIV. századból. Niccolo da Foligno umbriai festő (1430—1502) műve a „Szentháromság” (fa, olaj és tempera), egy nagyméretű retabulum (oltártábla) felső középrésze. Simor érsek vásárolta 1878-ban a római Bertinelli-gyűjte- ményből. A sok-sok itáliai kép közül éppen csak megemlítünk néhányat: Pessellino — „Mária a gyermekkel”; Agapito — — „Jézus születése”; Palmezzeno — „Szt. Sebestyén”; Crivelli 83
