Csorba Csaba: Esztergom (Panoráma - Magyar Városok, 1981)

I. Az ezeréves város

■A in.ir mr Irtríly mg fftvárflfla A magyarság sorsa szintén a megsemmisülés és a beolvadás--jelí__v0lrtar'tra—3^97Ö^esv ^yekbgn_az_akkorHejedelcmr Géza Jelenem ismeri--a-tneg- .maradáshoz vezető egyetlen utat. Ő döbbent rá arra, hogy az élet ára: n-kereszténység felvétélé és egyídejűleg megbékélés a magyarságot legázolni készülő német császársággal. "Ebben afolyamatban kulcsszerepe volt Esztergomnak. Géza 972-ben ide, a Nyugattal való összeköttetést biztosító legfontosabb víziót mellé tette át székhelyét, ezzel jelezve közeledési szándékát, egyúttal azonban azt is, hogy biztonságos távolságban marad a nyugati határoktól. A hagyományok, legendák szerint Esztergom városában született Géza fia, István, aki apja művét teljesítette ki, és 996-ban a. bajor Gizellát vette feleségük Alig telt el egy esztendő, Géza fejedelem elhunytéval máris nagy szüksége lett a feleségével érkező nyugati lovagok segítségére, akikre az a feladat várt, hogy megvédjék őt a hatalomra törő Zerind fia Koppány, támadása eíjgn. Áz esztergomi várban övezték fel Istvánt — egyházi szertartás szerint — a fejedelmi karddal. Itt gyülekezett a sereg, köztük a nehéz fegyverzetű, Hunt, Pázmány és Vecellin sváb lovagok vezette fejedelmi testőrség. István a döntő csatában elesett Koppány testét elrettentésül négy részre vágatta és az egyik részt Esztergom kapujára tűzette ki.

Magyarország úgy vál hatottjogtlag-egyeftfangúvá Nyu- gaKEurópa országaival, ha királysággá alakul. István 1001. január 1-én koronásoma inn^r-fciiáliy* a

y»ai.bazilika.-dombján álló — azóta elpusztult — Szent István- pcatajmártír-templomban. A koronát Domonkos érsek tette a fejéréTAz'űj "királynak gondja volt az ország egyházi függetlenségének biztosítására is, ezért pápai engedéllyel Esztergomban érsekséget alapított. Az érsekség alapító oklevelét minden bizonnyal 1001 húsvétján állították ki Rómában.

István koronázását tekinthetjük a magyar pénzverés kez; Hetének is. A REGI A ^VITAK-áa^mPHANlTs REX tehratu penzeketEsztergomban verték, amelynek legkorábbi latin neve Regia Civitas, azaz ,,Királyvár” volt.

Az Esztergom név magyarázata egyébként-máig vitatott. Származtatják a bolgár—török „estrogin küpe” azaz „bőrpán9