Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)

Textíliák

Koronázási miseruha. Magyar hímzés a lj. sz. második feléből reneszánsz indás virágmustra, a szélső me­zőket pedig szabadon álló, színes, leveles virágok sokasága díszíti. A középső mező alján Pázmány címere. Magyar munka a 17. század elejéről. Koronázási miseruha. Aranybrokát alapja újabb keletű. Három függőleges sávban bo­rítják a magyaros úrihímzésből ismert motí­vumok: tulipánok, gránátalmák, rozetták, szegfűk és levelek, valamennyi gyöngyből kirakva. A középső mező rozettáit finoman csiszolt ametisztek ékítik. Szelepcsényi prí­más készíttette 1666-85 között, többszpr restaurálták, és a barokk kor óta használták koronázás alkalmával. Mária Terézia-féle miseruha. A geometrikus mintákból szőtt ezüstalapot hullámos rajzó, domború aranyhímzésű sávok osztják há­rom függőleges mezőre. A mezőket tűhím­zésű színes virágcsokrok borítják, melyek a középső sáv aranypalmettás vázáiból indul­nak ki. A széleken a virágcsokrokat sűrű hullámos arany szalaghímzések kötik össze. Ez a miseruha a főszékesegyház leglátvá­nyosabb ornátusához tartozik. A királynő, aki maga is dolgozott e ruhákon, egy pluviá- lét (palástot), négy dalmatikát és a hozzá tartozó stólákat, manipulusokat és kehely- takarót adományozott az egyháznak 1740 körül. Simor prímás még egy miseruhát és két palástot készíttetett hozzá a döblingi apácákkal. Az egész ornátus 24 darabból áll. Koronázási esküpalást. Alapanyaga ezüsttel átszőtt fehér moaré, rajta aranyhímzéssel. Stilizált levelek és palmetták díszítik a paj­zsot és a felső, egyenes sávot. A szegélypa­szományon rácsos motívumok közt palmet­ták és csipkés szélű levelek sorakoznak. Batthyány prímás (1776-1799) ideje alatt készült, Simor prímás renováltatta. Húsvéti palást. 19 tűfestéses kép díszíti a palástot ezüstbrokát alapon, aranyhímzésű levél- és indadísz között. A pajzson a Feltá­madás, felette az Atyaisten, alatta a Kálvá­ria, Jézus megkeresztelése és Mária menny­bevitele. Mellettük Szent István országfel­ajánlása és Szent Adalbert mártíromsága. A palástszegélyen a tizenkét apostol képe. A képek rajzait ismeretlen nazarénus festő készíthette. Simor prímás rendelte meg a döblingi apácáktól 1880 körül. Dísz püspöksüveg. Gótikus minta után ké­szült: az aranyhímzésű, finom selyemszöve­tet gyöngyháló vonja be, s a süveget zomán- cos foglalatú drágakövek, nagyméretű topá­zok, ametisztek, almandinok, ónixok és kar- neolok, valamint számos apróbb kő díszítik. Szélén aranyozott ezüstveret kúszólevelek­kel és gömbös ékkövekkel, csúcsán levélcso­móba foglalt ametiszt. Szalagjain vésett ve­retek és piros-fehér-zöld zománcos csüngök. Simor prímás rendelte meg 1878-ban, Bécs- ben. A hímzést a Giani-műintézet, az ötvös­munkát az Anders cég készítette, valószínű­leg Lippert tervei alapján. Több prímás nevéhez fűződik még értékes ornátus a kincstár gyűjteményében, így pél­dául Károly Ambrus 1800-as Jozefinista” stílusú, ezüst pikkelyekkel és színes lemezek­kel díszített ornátusa vagy Kopácsy prímás szentpétervári aranybrokátból készült orná­tusa. Scitovszky prímás a bazilika felszente­lésére készíttetett ornátust Bécsben, ugyan­csak szentpétervári súlyos aranybrokátból,

Next

/
Thumbnails
Contents