Cséfalvay Pál: Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum (1992)
Ötvösművek
Az esztergomi káptalan nagyobbik pecsétnyomója. IJ40 k. látható Angyali Üdvözlet-jelenet azonos a Suki-kehely kosarán szereplővel, ezért feltételezzük, hogy a két tárgy azonos műhelyben készült. Átmérője 9 cm. A főpapi megjelenéshez tartoznak a gyűrűk is. A gótika évszázadaiból csak kevés maradt ránk, hisz vagy eltemették a tulajdonossal, vagy átalakították őket. A pápák a mai napig szívesen ajándékoznak gyűrűket, hogy a püspököket a Szentszék iránti köteles hűségre figyelmeztessék. Csak két darabját emeljük ki a gyűjteménynek: mindkettő pápai ajándék, s valószínűleg Itáliában készültek. Az egyik ív. Jenő pápa (1431-47) címerével ellátott, aranyozott bronz. Két leveles korona is díszíti, fejében pedig kristálylap. Talán Széchy Dénes bíborosé volt. Átmérője 4,5 cm. Aranyozott bronz a másik is, ebbe ív. Sixtus pápa (1471-84) neve van belevésve. Öntött diszei: az evangélisták szimbólumai, pápai tiara és egy címer; a fejében kristálykő. A pápai halászgyűrű mintájára készült. Mérete: 6 x 3,5 cm. Pecsétnyomók (tipáriumok) A középkorban jelentős feladata volt a káptalanoknak és a fontosabb kolostoroknak a hiteshelyi tevékenység. Az általuk kiállított oklevelek csak akkor voltak érvényesek, ha azokon hiteles pecsét is volt. A pecsétnyomókat nagy becsben tartották, féltve őrizték. Anyaguk általában réz. Az esztergomi káptalan nagyobbik pecsétnyomója. Nagy Lajos király koronázását ábrázolja. Körirata: s.maius:capituli.stgo- nien:ecclie + A király mellett: rex unga- rie, a koronázó érsek mellett: archieps stgonien. Az 1340-es években készülhetett, átmérője 5,5 cm. Az esztergomi főkáptalan kisebbik pecsétnyomója. Közepében a védőszent: Szent Adalbert püspök félalakja. Felirata: s.minus capituli STRiGONiENSis. A 14. sz. első felében készülhetett, átmérője 4 cm. A Garamszentbenedeki Bencés Apátság pecsétnyomója. Közepében Szent Benedek térdel a Madonna előtt. Körirata: sig.conven- TUS S. BENEDICTI DE JUXTA GRON. 1462-ben készült, az apátság megszűnése után annak birtokával az esztergomi káptalan tulajdonába került. Átmérője 6 cm. Reneszánsz emlékek Az élénk kapcsolatokról, melyek a 16. század Magyarországát Itáliával összekötötték, ékesen tanúskodnak a kincstár műtárgyai is. Az itáliai reneszánsz hatása legkorábban Esztergomban, Vitéz János udvarában bontakozott ki. E hatás tovább erősödött, amikor Beatrix királynő unokaöccse, Estei Hippolit gyermekként érsek lett, és végképp kiteljesedett Bakócz Tamás érseksége idején. Ámikor Vitéz híres könyvtára szétszóródott, maga Mátyás király is igyekezett minél többet megszerezni a hozzá hűtlenné vált érsek könyvtárából. Műkincseit viszont utóda, Peckenschlager János rabolta meg, mégpedig akkor, amidőn hűtlenné vált Mátyáshoz és m. Frigyes császárhoz szökött. E kincsek közül többet Salzburg dómkincstára őriz, ahol Peckenschlager érsek lett. - A már említett Mátyáskálvárián kívül legnagyszerűbb reneszánsz emlékünk az ún. Apostoli kereszt. A koronázási menet élén vitték, innen elnevezése. Ma már nem fogadjuk el Gerevich Tibor feltételezését, miszerint a kereszt Francesco Francia bolognai festő- és ötvösműhelyében készült vol-
