Wallon Emma: Az esztergomi Széchenyi tér (1963)

8. Széchenyi tér 25—23—21.

Esztergom városképének barokk és rokokó jellegét a szerény gazdasági erejű városi polgárság és a helyi városlakó nemesség teremtette meg. A Széchenyi tér házait ma még nagyrészt ismeretlen kismesterek alkották, kik sajátos helyi jelleget, provinciális zamatot adtak a város középpontjának. Itt építették fel a Saskaszárnya, később vendégfogadó, ma bírósági épület helyén az első, bizonyára szerény kivitelű Városházát. Később a Bottyán-kúriába költözött a Városháza.

A hosszúra nyúlt tér nagyjából ma is megtartotta XVIII. századi formáját. A Rákóczi tértől, az egykori Lőrinc kapu helyétől utcaszerűen indul, s a régi Bottyán-kúria, a mai Tanácsháza előtt valódi térré szélesedik, mint egy kibontakozó virágkehely (1. kép). Sajnos, nagyon sokat vesztett eredeti rokokó jellegéből.

Az 1876-os árvíz következtében sok szép épülete megsérült vagy rombadőlt. Újjáépítésük a még élő romantikus stílus s a kibontakozó eklekticizmus jegyében történt, s így a tér XVIII. századi egységes képe megváltozott. A két világháború közötti időben Esztergom üzleti életének központja a Széchenyi tér. A házak földszintjét átalakították és üzleti portálokkal, ízléstelen kirakatokkal csúfították el. 1945 után több műemlék gondos, szakszerű helyreállításával a tér képe ismét szebbé, harmonikusabbá vált.

16