Wallon Emma: Az esztergomi Széchenyi tér (1963)

városrészben laktak, zsinagógájuk is volt és külön temetőjük a városon kívül.

A városban megforduló külföldi kereskedők magyar ötvösmunkákat, ékszereket is vittek magyar földről távoli hazájukba, a XIII. században fellendülő arany-ezüst bányászatunk művészi készítményeit.

I. István király létesítette Esztergomban az első pénzverdét, mely a középkori szokáshoz híven bizonyára a vásártér közelében voltTHazánk- ban a pénzverők tömörültek legkorábban céhszerű testületté. Már a XIII. század folyamán falut, „villá”-t alkottak, a francia korai céhek, „commune”-ök mintájára. Külön bíráik, esküdtjeik voltak, s bizonyára erélyesen küzdöttek jogaikért. A várostól délre elterülő egykori Kovácsi község őrzi emléküket. Területén három templomot is feltártak.

III. Béla uralkodása alatt 1189-ben a királyi város fényes ünnepség színhelye volt. Országunkon vonult át Jeruzsálem felé a harmadik keresztesháborúba induló I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár. Béla valószínűleg a királyi palotának használt Szennye-palotában fogadta a császárt. A Frigyes kíséretében levő Arnold lübecki apát leírja a fényes fogadtatást. A király ezer katonából álló díszkísérettel ment Frigyes elébe. A császár négy napig tartózkodott a palotában, hol tiszteletére fényes ünnepségeket rendeztek. Béla feleségg. Margit, VII. Lajos francia király leánya pompás ajándékokkal kedveskedett a császárnak, többek közt egy vörös skarláttal bevont gyönyörű sátrat s egy nyoszolyát ajándékozott neki. Négy napi vendégeskedés után a király felvezette a császárt a Várhegyen épülő fényes palotájába.

A királyváros s ezzel együtt a piactér sokat vesztett jelentőségéből azzal, hogy III. Béla 1190 körül az esztergomi V ár hegyre a királyi palotába költözött. A Vár hegy-terület átengedéséért a királyi város északi udvar- noki városrészét a királyi városi jogokkal együtt az érsekségre ruházta át. így az érsekség lassanként hatalma alá gyűrte a királyi várost, kiváltságait megszüntette s polgárait jobbágyokká tette.

A XIII. századi pezsgő iparra és kereskedelemre súlyos csapásként zúdult a tatárjárás. Az országot végigpusztító tatároknak a királyi város lakossága is áldozatul esett. Esztergom országos jelentősége megszűnt, s az udvar Budára költözésével fővárosi rangját is elvesztette. IV. Béla feltelepítette a megmaradt polgárságot a Várba, de a lakosság lassan- kint visszaszivárgott elhagyott házaiba. A Széchenyi tér legtöbb háza megmaradt.

Esztergom fénykorának immár vége lett. Oroszország tatár uralom alá jutott, s így a Kijevbe vezető nemzetközi útvonal jelentősége is megszűnt. Bizánc lépett előtérbe, ahová Budáról vezet az út. Ez a körülmény is bénította Esztergom forgalmát. A vásártér zsivaja elhalkult. A kitűnő latin kereskedők elhagyták a várost s a külföldi üzletemberek is messziről elkerülték azt. Gazdasági élete mélypontjára süllyedt, amikor Bakócz

9