Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)
régebbiek felé haladva akarja áttekinteni e vidék kultúrájának alakulását. Ha jobb felé indul útnak, az első fülkében először Esztergom geológiai és palaeontologiai történetéből kap egy kis ízelítőt, azután a két kőkornak esztergommegyei emlékei tárulnak eléje. Majd néhány rézkori tárgy után a bronzkor kultúrájának alkotásai következnek több szekrényben, A II. fülkében különösen gazdagon van képviselve a hallstatti vaskor, míg a La Téne-vaskor szép alkotásai esztergomi vonatkozásaik miatt is értékesek. A római kultúra emlékei következnek azután a terem végében több szekrényben, majd a népvándorlás-okozta művelődési törés bizonyítékai döbbentenek meg, a római finom művű készítményekkel szemben. Újabb fülke már a magyar honfoglalással kezdődő magyar középkorba vezet, melynek emlékeiből főként a kerámia van gazdagon képviselve. A következő fülke a török hódoltság korából (XVI—XVII. század) mutat be fegyvereken kívül számos használati tárgyat, Ezeknek megtekintése után jutunk vissza a XVIII— XIX. század emlékeinek szánt tágas teremrészbe. 2. Kőtár. A Bibliotheca épülete előtt hatalmas oltárkő áll. Fölirata : Jovi Optimo Maximo Neptuno Serapidí pro salute, victoria et perpetuitate Im- peratorís Caesaris Marci Aurelii Pii Felícis Aug... a név ki van vakarva — állította) . . . us 6