Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)

Bálínt-utca, amelynek környékén a Várhegy felé helyezkedett el Solva kelta város.

A XI. szekrényben szép, szabályos alakú edényeket, korsókat urnákat, tálakat látunk. Ezek már korongon készültek : a fazekas-korong használatát a La Téne hozta be. Különleges finom az anyaguk is. A legdíszesebb egy szobi korsó, bekarcolt díszítései valósággal művésziek, füle az edénybe bekúszó állat fejével végződik. Egyszerűbb, kisebb alakban ugyanazt a fölépítést találjuk egy basaharcí edénykén.

A bronz most is megtartotta ékszer-anyag jellegét : ebből készülnek a karperecek és láb- perecek, némelyik egészen sajátos tojás-, dió-, bab- vagy gömbszerű tagolással : látszik, hogy egészen új nép, a kelta egyéni kultúráját hozta ide Európa nyugati részéről. Sajátos formát mutat a vaskardjuk is, az egyik még hüvelyében van ; van olyan is, mely erősen össze-vissza van hajtogatva egy hosszú lándzsával együtt : a halott mellé tették így fegyvereit, hogy más már ne használhassa. Uj finom (Certosa) formát mutat a fibulájuk is, egészen művészi kiképzés a bronz dísz, mely egy előkelő ember lovának szügyét díszítette. Sokasodnak a gyöngyök, leginkább színes üvegből, aminthogy a kelta asszonyok általában is szerették az ékszert.

A szekrény másik oldalán is egy szent- györgymezei nagy edény van elhelyezve egy karcsú, kecses urnával. Ez Sárísápról való, a Quadriburg mellől, ahol nagyobb kelta és római temetkezés maradványai állapíthatók meg.

2*

19