Balogh Albin: Vezető az esztergomi régészeti múzeumban (1941)
A III. szekrényben Esztergom vármegye különböző helyeiről származó kisebb edények vannak. Különösebb figyelmet érdemel a nyergesújfalui edények csoportja, melyek az ú. n. aunjetitzi típust képviselik. A tokodi mészbeté- tes edények papirvékonyságú falain egészen egyéni díszítéseket alakítottak ki készítőik. Érdekes az esztergomi laposi dűlőből való két edény is, mert magasan elhelyezett füleikkel még rézkori formákra* .emlékeztetnek. A bronztárgyak közül a ruhadíszek tűnnek föl, melyek a felsőruha mellrészét és hátát borították, míg a keskeny csőhöz hasonló díszek valószínűleg a ruhadarabok szélét díszítették. Változatos formákat tudtak adni a tűknek is, az egyiknek felsőrésze tükörnek is használható volt. A IV, szekrényben a bronzékszerek nagyobb csoportja kelti föl a figyelmet : a ruhadíszeken kívül gyűrűk és karperecek vannak itt kiállítva, az utóbbiak nagy részén változatos bevésett díszítések vannak. Egészen sajátsze- rűek a hatalmas bronz dísztűk, végükön lapos gombbal. A szekrény alján csont árak és tűk gyakorlati szükségleteket elégítettek ki, a kerámia pedig a gyakorlati célokra készült tálak, korsók, bögrék mellett itt is egészen különleges alakokat mutat föl. Sárisápról a hatalmas urnákkal együtt apró mészbetétes edénykék, födök, tálacskák kerültek elő egy-egy urnasírból, de ezek közül is kiválik egy kis kétlábú edény, melynek fedele madárszárnyakat imitáló mészbetétes vonalakkal van díszítve. — Az esztergomi laposi dűlőben pedig egy gyermeksírban 14
