A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

A legfölső, legnagyobb kupola viszont eltér a szokottól, mivel főtéje egy ferde metszet fölött „karfiolos", oszlopos ásványkérget harántol. Olyan, mintha egy felsőbb, ásványokkal már teljesen lezárt aljú üreget tárt volna fel. Iránya a Kristályfülke felé mutat. A későbbiekben megfúrtuk a kristálykérget és valóban 13 cm után a Kristály fülke aljába hatolt a fúró. Ez az ásványanyaggal eltömődött kürtő volt tehát az a feláramlási cső, amely a fennebb tárgyalt hatalmas gömbkupolát és társait, Az átfúrt "ásványdugó" gömbfülke főtéjében mint mellékkürtőt létrehozta. Visszatérve a lejtős Kereszt-hasadék nyugati, alsó részébe, leérünk a Ferde-termi Kút fölötti szükülethez. Fölötte a súlyosan rongált borsókő kérgen látszik, hogy több cm vastag, koncentrikusan kivált bevonatról van szó. Közepén átkristályosodott kalcitmag, akár ősi cseppkő is lehet. A mennyezeten is előfordul a sósavra csak alig pezsgő, szürkés-barnás vékonyan rétegzett képződmény. A legtöbbször ívesen, sőt csúcsosan visszahajló rétegződés formája, mint az achátmandula, idős cseppkő metszetére emlékeztet. Jelen esetben több cm vastag, az aljához vörös kalcitkéreggel körülvett fehér kalcitmag tapad, és az egészet körülveszi a több cm-es fehér karfiolos kéreg. A szükület fölött felnyúló kürtő falát gumós formájú kalcit és gipszkéreg borítja. A gipszkérgek, ahol töröttek mintha 5 - 8 cm átmérőjű buborékok lettek volna eredetileg. Belsejükben üreg, alul pedig kalcit bevonat. Néhol, ahol a szálkőig (?) letörték megjelenik a furcsa rétegzett szürke mag, ugyancsak „csúcsos" formában. A kürtőt záró kis gömbfülkét a szokásostól eltérően egész a főtéig ásványkéreg borítja. Bebújni nem tudok, de a fölső részen talán kalcit. Alul, a szűkület fölött, az északi fal kicsiny üregében apró cseppkőcsapok lógnak, egyik csupasz, a másik borsókővel borított, ami fölötte vastag bevonatot alkot a gipszkérgen. Ujabb ásvány-generáció! Az aljzatba nyíló lebújó szűkület felső pereme is ásványos bevonatú, bár piszkos, sáros, mivel ez a járófelület. Le kell mosni a tanulmányozáshoz. Egy letört részen előtűnik a már szinte közönségesnek számító szürkés-barnás rétegzett „mandula". Itt 25 cm magas és 12 cm széles a metszete. Leírni nehéz, olyan bonyolult szerkezetű. Többszörösen hajlott függőleges kb. 2-3 cm vastag, felül élesen jobbra hajolva szinte visszafordul. Az alján is visszahajolva érnek véget a rétegek. íves belsejében valamilyen fehér zárványocska, majd egy lapos üreg, aminek hátsó falán mikroboxwork látszik. Ennek belsejében kb. 3 x 5 cm-es területen a boxwork belsejét hófehér mállott anyag tölti ki, amit a lemosó víz magával ragad, a tisztogatást sürgősen fel is függesztem. Talán ,,montmilch"(?) Jobb odalát és alját vörös kalcittal kitöltött 1-2 mm vastag repedés határolja. Alul, még a repedésen belül „S" alakban meggörbülve 2-3 cm nagyságban megismétlődik a hajlott szürke rétegsor. Mellette, már azon kívül, még egy hasonló nagyságú, ívesen hajlott kis zárvány látszik. Az egész alakzatot fehér karfiolos kéreg vonja be több cm vastagságban. Valaha nyilván teljesen körbevette. Mivel ez egy kiemelkedő él vége, lehetségesnek látszik hogy vizsgálati célra metszetet vegyünk belőle. 93