A Sátorkőpusztai-barlang
Tartalom - A legújabb kutatások
kristályos szerkezetű kalcit, melybe gömbüst szerű utólagos beoldódás történt. Ezt az anyagot öskarsztos cseppkökiválásnak tartják. Fölötte fiatalabb 3-5 cm-es fehér kalcit bevonat látszik. Lefele haladva újabb 2 m-es lemászás után balra (D-re) borsókővel bevont 0 70 cm-es szükület kettős, 0 2-2,5 m-es gömbfülkébe jutunk. Ennek belső végébe vezetett a lépcső alatt induló eltömedékelt akna. Ennek megfelelően törmelékkel borított aljzatán friss vízfolyásnyomok látszanak. Az akna pereménél erősen korrodált bevonat maradványai vannak. A fülke falai máshol a szokásos porló felületet mutatják. A nagyobbik gömb főtéjében a kőzetalkotó mésziszap lerakódásakor történt iszapmegfolyás kipreparálódott nyomai látszanak. Ebben a gömbfülkében a főtét is kalcitkéreg borítja, de alatta a kőzetfal szintén porlik. Közbevetőleg jegyzem meg, hogy ebben a fülkében nyáron ló-szúnyogok, télen pók-százlábúak és pinceászkák élnek. A fenti gömbfülke alatt, szinte csak egy vékony 12-15 cm-es kristályos kéreggel elválasztva kicsiny üreg nyílik, borsóköves bevonattal. Ennek mennyezetéről apró cseppkövek lógnak. Szinte érthetetlen ezek anyagutánpótlása, hiszen fölöttük nem kőzet, hanem egy másik nagyobb üreg van, amiben inkább korrózió, mint cseppkőkiválás történik. A következő 1,6 m-es lemászás után a Főakna porló falú, jellemzően 2,5-3 m átmérőjű gömbfülkék sorozatában folytatódik le- és felfelé. Az alsókra még jellemző a fent említett felül porló, alul mikroboxwork formakincs. Helyenként kalcitlemezes, színlőszerű rövid üregecskék nyílnak Itt is találkozunk a Kővirágok-teméből ismert 4-5 cm-es gömbhéjas szerkezetű kalcittal. Lgyancsak jellemző, s nem csak itt, hogy a gömbüstök és kupolák felső részét vörös kalcittal, vörös és sárga agyaggal kitöltött 0,2-1 cm-es repedések járják át, de ritkábban előfordulnak szélesebb nyitott, vagy breccsával kitöltött hasadékok is. Jellegzetességük, hogy szinte soha nem mutatnak korróziós nyomokat, a gömbfülkék falai úgy metszik azokat, mintha semmi nem változtatná meg ott a kőzet homogenitását. Annál is érdekesebb ez, mert mint láttuk, a parányi kalcitereknek van szerepe a folyamatokban. Ezek a repedések nem viselkednek preformációs gócokként, és a gömbüstökben ilyeneket nem is találunk! Kézenfekvőnek látszik, hogy ez a makro-repedés hálózat fiatalabb a gömbfülkéknél. A nagy keresztmetszetű akna felfelé a Kupolában végződik az Öltöző magasságában amivel, mint említettük, egy 70 cm hosszú robbantólyuk össze is köti. Az ásványmentes, porló falu Kupola kb. 3 m átmérőjű gömb. Alját felhalmozódott kőzetliszt borítja. A fent említett lemászás déli (bal) oldalán kisebb gömbüstök, köztük egy 0 1,1 m-es, melynek alját kalcitos kiválás fedi, benne 6 cm magas benyúló üreg, aminek alját kalcit-por üledék alkotja. Ez alatt ép és porló 3-6 cm vastag hajlott kalcitlemezek sorozata. Látszik, hogy a korábbi üledékekbe és bevonatokba fiatalabb gömbüst beoldódás történt. Ezek alatt 0 50 cm-es gömbfülke következik, amelyet kivételesen a mennyezetéig borít a mikroboxwork. Tetején 2 tenyérnyi folton ez levált, alatta látszik a szétporlott fal-anyag, amely látszólag megtartotta szerkezetét, mintha kemény, breccsás anyag lenne, amíg hozzá nem érünk. Akkor szétporlik. Mellékgömbfülkék a főaknában 87
