A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

A SATORKOPUSZTAI-BARLANG MORFOLOGIAI LEIRASA Szilvay Péter A hegyoldal eredeti állapotára vonatkozóan csak a környezet tanulmányozása ad némi támpontot. A mai bányafal északi folytatása kb. 8 m magas természetes sziklafal, amiben csak egy kisebb üreget ismerünk. Ma már nehéz megtalálni a természetes szikla és a bányafal határát, így nem dönthető el egyértelműen, hogy a mai bejárattól északra lévő kettős gömbfülke nyílás nem létezett-e a bányászat előtt, esetleg akár szűkebb formában. A hegy délnyugati oldalán nyíló felszakadt barlangszáj, az un. Tündérkapu régóta ismert Strázsa-barlang, Strázsa-hegyi-barlang stb. néven. Pl. Véghelyi Lajos 1923-ban tanulmányt közöl róla. A hegy többi természetes sziklafalában jónéhány barlangocskát, gömbüstös üreget ismerünk, tehát nem zárható ki, hogy a bányászkodás előtt itt is lehettek kisebb felszínre nyíló üregek a bányát megelőző sziklában, ha nem is lelhető fel adat a létezésükre. Kősátor a Nagy-Strázsa-hegyen (Tündérkapu) A mai bányafal feltárja az egykori hévvizes kürtősor felső részét, ami félbevágott gömbfülkék soraként egészen a fal tetejéig követhető. Szinte kínálja a feltételezést, hogy valaha a felszínre is ért és ezt üledéknyomok látszanak bizonyítani lejjebb a barlangban. A ma ismert üregrendszerhez szervesen kapcsolódik a fal közepén, a bejárat fölött 7,5 m-re nyíló Erkély. A robbantással feltárt nagy gömbfülkék eredetileg valóban nyitott bejáratokat képeztek a barlangba. Ezeket csak az 1950-es évek végén tömedékelték el véglegesen a Kadic Ottokár Barlangász Szakkör tagjai. A legfelső gömbkupolába még ma is bevezet a vasrúddal lezárt Denevér-bejárat nevű szük hasadék. Az Erkély előtere nagyméretű hármas gömbkupola, melyet a robbantás félbevágott. Felső része oldott mészkőfal, a közepétől lefele elkormolódott, lepusztult ásványbevonat nyomai látszanak. Kalcitkéreg, mely apró boxwork felületére vált ki A kalcitkéreg üregeket zár körbe, bennük apró borsókő. Néhol 1-3 cm-es visszaoldott kristálylap lenyomatok látszanak. A bal oldalon éles vízszintes határral felül „karfiol", alatta függőlegesen álló rostos-oszlopos kalcit bevonat. A visszamaradt külső falrészt 20 cm vastag vörös kalcittelér zóna harántolja. Mellette apró fehér borsókövek, illetve oszlopos szerkezetű kalcit kristályréteg települ. A három félberobbantott gömbüst mögött két nagyobb különálló gömbfülke található, kormos elpiszkolódott falakkal. A déli a kisebb, különösebb képződményeket nem tartalmaz. Az északi 83