A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

kipreparálva. (A felszakadás során keletkezett omlásos anyag alkothatja a terem jelenlegi aljzatát.) Később a tektonikus emelkedés következtében a Strázsa-hegy és az ismert üregrészek a karsztvízszintnél magasabbra kerültek. Közben, vagy ezt követően szürke agyag mosódott be a Benedek Endre-terembe-vizsgálati eredmények híján, de a környezet földtani felépítése alapján oligocén agyag áthalmozott anyaga lehet-s az alatta levő résekbe, üregekbe. Az oldalfalakon levő tanúrétegek, üledékszínlők alapján a kitöltés néhol a terem tetőzónáját is elérte, s csak később süllyedt meg a szivárgó vizek kimosása hatására. A megsüllyedt agyagos üledékre elsőként cseppkő jellegű vörös kalcit vált ki a terem ÉNy-i részében. Ezt követően az üledék teljes felületét bevonó, nagyrészt dolomit anyagú szürke rétegek rakódtak le, 2-10 cm vastagságban. A lerakódást követően a csepegő-szivárgó vizek intenzitása átmenetileg lényegesen lecsökkent, a rétegek kiszáradtak, felrepedeztek. Ezen időszak után következett be a falakat bevonó borsókő kiválása. Ezt követően kezdődött meg a feláramló pára hatására az első gömbüstök és gömbfülkék kialakulása kondenzvíz korróziós oldás során. Ezután újabb borsókövesedés, és az ezeket borító gipszkiválások-kérgek, oszlopok-képződése következett. Utóbbiak képződését a cseppkövekhez hasonló módon képzelhetjük el. A gipsz alapanyaga pirit volt. A szulfát kis részben a fedő homokkő gélpiritjéből (a lencsehegyi széntelepes összlet vizsgálata során kiderült, hogy a pirittartalom helyenként az 5 %-ot is eléri.), nagyrészt azonban a hévizes telérpirit anyagából származhatott. A pirit a terület illetve a barlangot magába foglaló kőzettömb karsztvízszint fölé emelkedése után limonitosodhatott s válhatott az anyaga a gipszkiválás alapjává. A gipszkérgek vastagsága lefelé fokozatosan nő, a terem alsó szintjében helyenként 15 cm is mérhető. Olykor akár 50 % kalciumkarbonátot tartalmaz, ami a két ásvány egyidejű kiválására utal. Egyes gipszcseppkövekben is kimutatható a kalcittartalom, helyenként ezek rétegszerűen következnek egymásra. Fentiek alapján mindenképpen kénsavas és hidrogénkarbonátos oldás egyidejű működése valószínűsíthető a barlang feletti kőzetben, de ez kis mértékű volt. Érdekesség, hogy a gipsz vagy a szálkőfalra, vagy a borsókövekre települ, utóbbiak esetében mindig 1-5 cm-es hézag található, a két kiválástípus között. Egyes nagyobb gipszcseppkövek tövében és a gipszoszlopok belsejében erősen porózus szerkezetű, karbonátos anyag utal a megelőző karbonátkiválásra, ami esetleg cseppkő is lehetett, de a kénsavas víz oldotta. LeélOssy Sz• szóbeli közlése alapján egy ponton a borsókő kora izotóp vizsgálatok alapján 50000 év körüli. Ezt támaszthatja alá, hogy a gipsz igen intenzíven növekvő ásvány, gondoljunk csak a szénbányák meddőhányóinak felületén képződő kis kristálycsoportokra. Újabb fázisban keletkeztek a drapp színű cseppkőkérgek, melyek a Ferde-terem zónájában ismertek. Ennek képződését követte a magasabb szintek gömbfülke rendszerének további kialakulása, újabbak keletkezése a langyos, C0

2 tartalmú levegő feláramlása következtében, ugyancsak kondenzvízkorrózióval. A gipszképződmények gömbfülkékben való hiánya, illetve a Benedek Endre-teremben az idősebb gömbfülkék gipszkérgének visszaoldottsága igazolja. A több fázist a köztes cseppkőképződés, borsókőkiválás, illetve a cseppkövek és borsókövek feláramlási csatornákkal való metsződése, visszaoldódása bizonyítja. A barlang Benedek Endre-termében a lejárati acéllétra mellett ismert héjas szerkezetű karbonátanyagú oszlopok keletkezését a szivárgó vizeknek tulajdoníthatjuk. Anyaguk a felettük elhelyezkedő gömbfülkék kioldódása során oldatba kerülő kalcium-karbonátból keletkezhetett. A legutolsó fázisban keletkezhettek a Ferde-terem borsóköves cseppkőképződményei. A barlang életében sajnos igen jelentős pusztulást jelentett a felfedezést követő 10 éven belüli barbár pusztítás, ami a barlang képződményeinek 80 %-át érintette. Szerencsére ha nem is kis munka és odafigyelés árán, de a védelem megoldottnak tűnik. Remélhetőleg a területen még sikerül a felfedezéskorihoz hasonló, képződményekkel ékesített járatokat felfedezni, erre a földtani felépítés és a területen ismert egyéb karsztobjektumok alapján az elvi lehetőség megvan. 76