A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - Bevezetés

védett barlangjai-Takácsné Bolner Katalin: Sátorkőpusztai- és Strázsa-barlang fejezetek, hogy csak a legismertebb összeállításokat említsük, amelyek a szakmán kívül a nagyközönség számára is elérhetőek ) - megpróbáltunk minden barlanggal kapcsolatos publikációt, elfekvő iratot, dokumentumot megkeresni, hogy teljessé váljon az irodalom a Sátorkőpusztai-barlangról, az ott folytatott kutatásokról. Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk összegyűjtött dokumentumhalmaz csak töredéke annak a mérhetetlen számú anyagnak, mely barlangunkról itthon vagy külföldön valaha is napvilágot látott, ám úgy gondoltuk, hogy ennyi is elegendő ahhoz, hogy a korabeli tudományos világ véleményét, a barlanggal kapcsolatos állásfoglalását megismerjük. Mindez pedig alapját képezte az új tudományos vizsgálatok elvégzésének, amelyeket napjaink elismert kutatói a modern szemlélet érvényesítésével, ismételt terepi kutatómunkák során végeztek. Az írott anyagok összegyűjtése csak egy fázisa volt az általunk végzett háttérmunkának. E mellett megkerestük azokat a ma még élő szakembereket, szemtanúkat-sajnos ma már kevesen vannak-akik információkkal szolgálhattak a felfedezés sokszor ellentmondásokkal teli időszakáról. Tekintsük meg a helyszínt, amiről munkánkban szó lesz. Az Esztergom és Dorog térsége között elhelyezkedő Strázsa-hegy a Pilis vonulatának legdélebbi röge. Az erősen lepusztuló stádiumban lévő mészkőrög több törésvonal kereszteződésében helyezkedik el, sasbércként kiemelkedve környezetéből. A körülötte lévő terület homokkal fedett völgyei arról tanúskodnak, hogy a felszín egykor az Ős-Duna által lerakott homokpadok maradványát is őrzi. A hegy északi oldalán egykori kőbánya található, amelyet már nem művelnek, részben rekultiválták. A délnyugati oldalon, a hegy felsőbb részén ősidők óta ismert hatalmas barlangkapu nyílik, amelyet Strázsa-barlangnak neveznek, kataszteri száma: 4851/2. Esztergom -Kertváros területén található, helyrajzi száma 0556/13. A délkeleti oldalon találjuk a Sátorkőpusztai - barlangot, amely szintén egy kőbányaudvarból nyílik, ma jól látható bejárattal, az egykori kőbánya falán megnyílt üregekkel. Kataszteri száma 4851/1, helyrajzi száma ugyancsak 0556/13. A keleti, északkeleti oldalakat ritkás erdő fedi, kibukkanó sziklaélek között a felsőbb szakaszán több apróbb üreg is található, amelyeknek mérete nem éri el a barlang-méreteket, de arra utal, hogy a sziklatömb belsejét több irányból is átjárták hidrotermák. A barlang jelentőségét nem kell hangsúlyoznunk. A Sátorkőpusztai-barlang feltárásának nyomán a szakirodalomban és a népszerűsítő irodalomban egyaránt sokszor találkozni utalásokkal, a hidrotermális barlangképződési elméletekkel kapcsolatban felmerült gyakorta a barlang neve, mint a jelenség legtipikusabb formavilágának, ásványtársulásának képviselőjéé. A Sátorkőpusztai -barlang kutatásának eseményeit idézi fel könyvünk első része, amelyekből a felfedezést követő történéseket igyekeztünk lépésről- lépésre nyomon követni, hiszen a hiányos dokumentáció és a felfedezések élő szemtanúinak ritkuló sora, szakembereinek halála miatt ma már kevesen tudnak pontos információkkal szolgálni számunkra. Azt is fontosnak tartottuk, hogy ha eredeti kéziratok bukkantak fel, azok maguk helyett beszéljenek, amit lehetett, eredetiben illesztettük könyvünkbe. Úgy éreztük, a huszonnegyedik óra érkezett el ahhoz, hogy mindezt összegyűjtsük, és képet kapjunk arról az időszakról, amely a mai nem túl rózsás viszonyok kialakulását megelőzte. 6