A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

A gipsz képződése során a mészkőből felszabaduló széndioxid okozhatta, hogy a felső részeken ennyire mélyen elmállott a gömbfülkék falának kőzete. További FELADAT a folyamat térben és időben történt pontosítása, és annak tisztázása, hogy van-e szerepe az alsó termet a felső résztől elválasztható szűkületnek. (A legtöbb hévizes eredetű üregrendszerünk hasadékokból áll, ahol az anyagok fel- és leáramlásának több lehetősége volt.) A gipsz a hegytömböt egykor fedő homokkőben levő piritbői is származhatott (volna), mint az Esztergomban levő Széchy Dénes-barlang főtéjén látható ma is. Véleményem szerint egyszerűbb, valószínűbb a telérekben levő piritbői eredeztetni. Dolomitüledék a barlangban Az alsóbb részeken, a letört felületek némelyikén sötétszürke, cementálódott üledéksapkákat látni. Ez nem keltette fel a figyelmet, hiszen az üregek tágulása, illetve kitöltődése során gyakori az apró szemcsés anyagok (főleg agyag) leülepedése, felhalmozódása, majd későbbi cementálódása. Egy ásványtani röntgenvizsgálat meglepő eredményt adott: ez a sötétszürke anyag dolomitból áll! Mikroszkópos vizsgálattal azt is látni lehet, hogy az egynemű dolomitiszapban néhány rétegben apró tü - kristálykák formájában gipsz (anhidrit?) halmozódott fel. Más mintákban a dolomit-rétegeket utólag gipsz emelte fel és szakította szét. (4.5. ábra) A dolomit Földünkön gyakori kőzet, mégis vitatott a keletkezési módja. Több földtani folyamat során is létrejöhet, a Strázsa-hegy mészkövében is illik lenni dolomitos rétegeknek. A barlang-feltételezett-egykori viszonyai megfelelnek a Kara Bogaz-típusú dolomitosodásnak. Ekkor sekély felszíni lagúnában a párolgás miatt betöményedik a víz sótartalma, és megindul a gipsz(anhidrit) kiválása. Ettől megnövekszik az oldat magnézium - kalcium aránya, és a fenékvíz és üledék határán dolomitosodik a mésziszap. (Haas J. :Karbonát - szedimentológia ELTE, p. 123) A párolgó víz adott volt, a gipsz folyamatosan képződött a pirit oxidációja miatt, a magnézium-ionok meg a mészkő dolomitos részeiből jöhettek. Az üledékben tényleg láthatóak az apró gipsz (anhidrit) kristálykák is. Ismét a gipszkiválásról A vízzel kitöltött üregekben lerakódó dolomitosodé üledék régebbi, nincs közvetlen összefüggésben a Benedek-terem vastag gipszborításával. Az oszlopok szerkezete, rétegzettsége és a bennük levő CaCCb anyagú rétegek alapján légtérben keletkeztek a beszivárgó oldat elpárolgása miatt. Kisebb, hasonló szerkezetű „gipsz-cseppkőből" többet találtak a barlang jelenlegi rendezése során, amiknek a felépítése jól tanulmányozható. (4.6. ábra) Ennek alapján feltételezhető, hogy a terem falait borító, egykor összefüggő gipszkéreg is légteres időszakban, a párolgás miatt képződött. 62