A Sátorkőpusztai-barlang
Tartalom - A barlang tudományos dokumentumai
A SATORKÖP ÚSZTA I KALCITOK ill K SA MARIA OtMclogUl*. \ »iti.rk '-pusztai barlangion hamm -.'ak-w'-in t -rt nt a kalcitkrislAlynlc kisSUÉsx. Ai cM5 grarrodo • K .11 b tele Hl npiis. « 1r_1-1.Uk bunnytalan rumhiwlefe«. x harm.iilik «nrBi> Jxslig -I Kalb- Mr V. tipu- kn.-toh aUk|at mutatja Tc-liut e szakaszok lokozatosan csökkenő kiválási horriT-ckietnck ickltick tr.cg A sútorkőpus/tai barlangból származó kalcitokon különböző kristályformák sz.erejwlnek Vannak szkalenoéderes t-s romboéderes típusok. A romboéderes kristályokon sárgás kéreg vt-szi korul a lniső. színtelen magvat Yékoaycsisznlatban megállapít ható. hogy t-z a kéreg teljesen azonosa belső maggal, csak szineltérés vau vasas szennyezés miatt A kétféle kalcit azonosan orientált a hasadási vonalak, azaz a hasadási síkoknak a csiszolást síkkal Való metszóvonalui folytatódnak az egesz kristályban A kristályok lapjai nem simák 1-emar.tsok etetési idomok láthatok Mindezek alapján megállapítható hogy CaC( tartalmú oldatlká először színtelen kalcit vált ki majd az oldat végső rcszé-lxjl csapodott ki a vassal szennyezett CaCO, A kiilső korróziót CO, tartalmú újabb oldat okozhatta A keletkezesi hőmérsékletre a kristály .tlakjabol tudunk következtetni. Mivel a kristályfelúletek étetettek, kontakt goniotuéterrel literesük nem szolgáltat (Hintós értéket : a rcflexn-s goniometer pedig a lap érdtsségc- miatt nem ad éles reflexet. ígv csak halvány felvillanások alapján lehetett néhány hozzávetőleges szöget merni F.hltől az latszik hogy a tanulmányozott rostit«<éderes alak a 0221). —2R-nek felel meg A — R az az a has.td.isi rombuéder ennek éleit párhuzamosan és szimmetrikusan tompítja tehát a —2R helyes eszlek-sérdl semmi kétségünk nem lehet C Kall» rendszerezése szerint ez az Y típus azaz a felszíni vizek is közrejátszottak keletkezéséi t-n. teh.it kis hőmérsékleten keletkezhetett Eliliől arra következtethetünk. hogy felülről leszív.irgott Ca(HC<V, tartalmú oldatról lehetett szó. ami a barlang falún a nyomás csökkenése miatt csapódott ki A szkalenoéderes kifejlődésíóulokjaa 21.11 fonna Ebitől a típusból viszonylag kevés van inkább esak a ben volnátok ismertek : a kristályok kilugzódtak és esak a negatív kristályalak maradt meg A negatív Uregvklten kristályttik vannak, amik nagyitóval megfigyelve a szkalenoéder éleinek és csúcsának bizonyultak. csak esek maradtak vissza az eredeti kristályból Az egvik belvr-'-l sikerült olyan kristálykát is kipreparálni, amin a vissz, nőidén las j-1 előrehaladt már de még felismerhető szkalenoéder volt A szkalenoéleres kristályok nem egyneműek mivel a rotnljoéderesekeu észlelt vasas burok ezeken Ls megtalálható. A Jelek szerint a visszamaradt részlet cbl>ól a kéregből származik A szkalenoéderes kalcitok közótt helyenként sapkás kifejlődés is megfigyelhető, ami a kalcit ritmusos kiválását jelzi A 121 .íl) szkalenoéder a Kalb szerinti III tipush i tartozik, azaz tnég elég nagy hőfokon jott létre Összegezve a tanulmányozott kalcitok genetikáját, a következők állapíthatok meg Először meleg oldatból szkalettuei leres tii>iis helyenként sapkás kalcit vált ki I. generáci« > A következő oldat tomott. szemcsés kalcitot hozott létre, amin kristályformát megállapítani neliez romboederesnek lat.sz.ik 2. generáció l'jahh Hdat ltor.tu létre a romboéderes típust es vasas szennvezésű bekérgeaését. ez már alacsony hőmérsékleten keletkezett, a hévforrások vizéhez v aVé-zinűleg felülről leszivárgó vizek elegyedtek es hőmérsékletét lebütottek 3 generáció Űjabb oblat már nem kicsapódást hanem oldást okozott A ronib-«nl«-»vs típuson a jellegzetes etetést hozta létre A szkaletioeder be-nyomatok is ez oldatok kilúgozó hatásának eredményei. 1 generáció III típus 2 generáció "" bizonytalan romboéderes 3. generáció = V. típus ' A kristályalak vizsgálatok tehát az oldatok hőmérsékletének fokozatos csökké' nését igazolják Mert szögek 80 — 81® 08 40 — 102' Számított értékek 78 53' I0l c0y 3.3. J. ábra 49
